EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevők tárgyalásra történő meghívása és az ehhez kapcsolódó adatok rögzítése.– HNTKH – Hirdetmény nélküli eljárás ellenőrzésre küldése KH-nak eljárási cselekmény: Az eljárási cselekmény célja, hogy az ajánlatkérő eleget tudjon tenni a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Döntőbizottsági hatáskör szerződés teljesítése vonatkozásában védelmi beszerzés esetén

Kérdés: Védelmi beszerzés esetében a szerződésteljesítés vonatkozásában van-e hatásköre a Közbeszerzési Döntőbizottságnak?
Részlet a válaszából: […] ...miatt indult eljárásokat is. Ez azonban nem vonatkozik semmilyen módon a védelmi beszerzési törvény alkalmazása során kötött szerződés ellenőrzésére.A Kbt. 145. §-ának (6) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság az e törvény alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Kizáró okok igazolása védelmi beszerzéseknél

Kérdés: Védelmi beszerzések esetében a kizáró okok igazolása nincs összhangban a 321/2015. számú kormányrendelettel. Valójában hiányos, vagy leginkább problémát okoz. Van arra lehetőség, hogy mégis a kormányrendeletre hivatkozva határozzuk meg az igazolási formát?
Részlet a válaszából: […] ...Vbt. esetében más a helyzet, hiszen van saját igazolás szabálya, mely az alábbiak szerint általánosan határozza meg a kizáró okok ellenőrzésének módját és a kérhető igazolások körét.A Vbt. 46. §-ának (1) bekezdésének a)-c) pontjai tartalmazzák a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Ajánlati felhívás jegyzéken nem szereplő társaságnak

Kérdés: A nemzetbiztonsági jellegű közbeszerzések esetén küldhető-e olyan társaságnak felhívás ajánlattételre, amely nem szerepel a jegyzéken?
Részlet a válaszából: […] ...annak érdekében, hogy eljárásban részvételre jelentkezőként vagy alvállalkozóként részt vehessen. A kezdeményezés alapján az AH cégellenőrzést és személyellenőrzést végez, amelynek alapján, ha nem merül fel nemzetbiztonsági kockázat az ellenőrzött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Lebonyolító és műszaki ellenőr összeférhetetlensége

Kérdés: Egy közbeszerzéssel is foglalkozó műszaki ellenőr szerint a közbeszerzést lebonyolító nem lehet ugyanazon beruházásnál műszaki ellenőr is, összeférhetetlen a törvény szerint. Szerintem nem összeférhetetlen, mert a közbeszerzés megelőzi a műszaki ellenőr kiválasztását, vagy igénybe veszi a beruházó az eljárásban, ami előnyös is. A műszaki ellenőr vagy érdekeltsége nem lehet ugyanazon munkán tervező, anyagbeszállító, szakértő? Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a gazdasági érdek a lebonyolítás vonatkozásában fennállt-e bármilyen szempontból, hogy tevékenységét a lebonyolító a műszaki ellenőrzéssel kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan deformálja. Amennyiben ezt az ajánlatkérő már a lebonyolítás elején látta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...mulasztás jut tudomásukra:– a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke;– az Állami Számvevőszék;– a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv;– a közigazgatási hivatal;– a kincstár;– az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.