7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Műszaki leírásban előírt összetevők vagy a funkcionális megfelelőség vizsgálata
Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytat le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési dokumentáció részét képező ártáblázat tartalmazza a részletes termékfelsorolást és a termékekhez tartozó műszaki követelményeket. Konkrét márka nem került megjelölésre az egyes termékek kapcsán. Az ajánlatkérő kizárólag a felhívásban hivatkozott a 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad". Kizárólag olyan termék ajánlható meg/fogadható el, amely az ajánlatkérő által felsorolt összetevőket tartalmazza? Az egyenértékűség vizsgálatát kizárólag az összetevők határozzák meg, vagy elegendő a funkcionális megfelelőség a termékek kapcsán?
2. cikk / 7 A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban
Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
3. cikk / 7 Kbt.-alapelvek sérelme
Kérdés: Nem ütközik a Kbt. alapelveibe az, hogy az ajánlatkérő a környezetvédelemre hivatkozással elsősorban a környezetbarát anyagok használatát írja elő az ajánlattevőknek?
4. cikk / 7 Ajánlati elemek pótolhatatlansága
Kérdés: Vannak-e olyan ajánlati elemek, amelyekre nem biztosítható a hiánypótlás lehetősége?
5. cikk / 7 Szakmailag használhatatlan műszaki leírás a dokumentációban
Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?
6. cikk / 7 Műszaki leírás értékelése
Kérdés: Hogyan alakul a műszaki leírás, illetve annak értékelése (pontozása) szolgáltatás megrendelése esetén?
7. cikk / 7 Tervezési feladatok összeszámítása
Kérdés: Problémánk az összeszámítással kapcsolatos a következők szerint: ha felmerül egy ötlet bizonyos építmény megvalósítására, és például 2005-ben "tanulmánytervet" készíttet az önkormányzat (ennek ellenértéke 1,8 M Ft), akkor a további tervezési feladatok – így elvi építési engedély terv, építési engedélyezési terv, kiviteli terv – öszszeszámítandók? Például, ha ez utóbbiak átcsúsznak 2006-ra? Ha előre nem tudjuk, hogy a "tanulmányterv" tovább folytatódik-e, akkor milyen eljárási rendet kell követni? Tervezések esetén a tervező (például a tanulmányterv elkészítője) szerzői joga mennyiben alapozza meg a tárgyalásos eljárást a további tervezésekre? És ha esetleg szerződésben teljes körű felhasználási jogot adott az ajánlatkérőnek, úgy a további nyílt eljárás során milyen "beleszólási/egyeztetési" jogot kell részére biztosítani?