Szerződéskötés halasztása, szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Mi az a határidő, melyet követően megköthető a szerződés? Mi a teendő, ha az ajánlatkérő folyamatosan halasztja a szerződés megkötését? És mit tehetünk, ha indok nélkül közli, hogy nem kívánja megkötni velünk – mint nyertes ajánlattevővel – a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [144. § (4) bekezdés]. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Szerződéskötés időpontjának meghatározása

Kérdés: A szerződéskötés időpontját az ajánlattételi felhívásban kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [144. § (4) bekezdés]. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, és a beszerzés a kormányrendelet 4. § (1), (2) és (5) bekezdésének hatálya alá tartozik, akkor az előzetes megküldés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [144. § (4) bekezdés]. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...kezdeményező),az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője és a Közbeszerzések Tanácsánaktagja az eljárás során külön engedély nélkül bármikor betekinthet aközbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezettiratokba, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Hiánypótlási kötelezettség "körülírása"

Kérdés: Az ajánlatkérő előírhatja-e a hiánypótlásra vonatkozó kikötéseit (például hány alkalommal lehet hiányt pótolni, ha nem akar hiánypótlási eljárást lefolytatni, akkor azt is jelezze, ha nem érkezik hiánypótlás, az ajánlat érvénytelen stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek megfelelően az ajánlatkérő előírhatja tehát hiánypótlásravonatkozó kikötéseit, azaz hogy egy vagy több alkalommal is engedélyezi-e ahiánypótlást, azonban ennek további számszerűsítése idegen az újszabályozástól. Éppen ennek nincs értelme, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.