41 cikk rendezése:
21. cikk / 41 Magánszemély erőforrás-igazolásai
Kérdés: Egy eljárásban hogyan tudja az erőforrást nyújtó szervezet igazolni alkalmasságát, illetve azt, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá akkor, ha magánszemély?
22. cikk / 41 Alkalmasság igazolása erőforrással
Kérdés: Erőforrásként be lehet-e vonni olyan vállalatot, ahonnan eszközt bérlünk, és ezt fel is használjuk a megvalósítás során? Mi a helyzet, ha az alkalmassághoz szükséges szakembereket is így igazoljuk, illetve ők végzik a szakipari munkákat? (Például munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazottai.) Ebben az esetben erőforrás vagy alvállalkozó?
23. cikk / 41 Alvállalkozói teljesítés aránya alkalmasság igazolásánál
Kérdés: A legújabb tendenciák szerint a 10 százalék alatti alvállalkozók igazolhatják az alkalmassági követelményeknek való megfelelőséget, míg ezt a korábbi gyakorlat egyértelműen kizárta, és csak a 10 százalék feletti alvállalkozók esetében engedte. Ez nyilván összefügg a Kbt. új alvállalkozó-fogalmával. Valóban ez az indok? Mi erről a kérdésről a véleményük?
24. cikk / 41 Teljesítésben részt vevő fél minősítése
Kérdés: Ha valamelyik cég például bérel egy darut, akkor az hogy lehet erőforrást nyújtó cég, amikor részt vesz a teljesítésben?
25. cikk / 41 Erőforrás-értelmezés a Ptk. alapján
Kérdés: Egy erőforrással kapcsolatos kérdéssel fordulok Önökhöz, mellyel kapcsolatban várom szíves véleményüket. Ha "A" cégnek a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyása áll fenn "B" cégben, akkor csak "A" cég lehet erőforrása "B" ajánlattevőnek, vagy lehet fordított is a felállás, vagyis "A" ajánlattevőnek lesz erőforrása "B" cég?
26. cikk / 41 Minősített ajánlattevők igazolásai jegyzékre kerüléskor
Kérdés: A minősített ajánlattevők jegyzékére felkerüléskor van-e lehetősége a kérelmezőnek erőforrás igénybevételére?
27. cikk / 41 Szakember mint erőforrás
Kérdés: A kiírás szerinti szakemberekkel nem rendelkezünk. Biztosíthatjuk ezt az alkalmassági feltételt erőforrás-szervezet igénybevételével?
28. cikk / 41 Megállapodás erőforrás-szervezettel
Kérdés: Az egyik alkalmassági feltételnek erőforrás igénybevételével teszünk eleget. Vállalkozásunk és az erőforrást nyújtó között nincs a Ptk. szerinti többségi befolyás. A Kbt. szerinti megállapodásnak – mint igazolásnak – mit kell tartalmaznia? (Erre jogszabályi előírást nem találtunk.)
29. cikk / 41 Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
30. cikk / 41 Nyilatkozat többségi befolyásról
Kérdés: A kiírás szerint a nyertes ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy van-e olyan gazdálkodó szervezet, amely felett a Ptk. szerinti többségi befolyást gyakorol. Ennek mi az értelme?
