Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal) átruházásra kerül a jogutódra. A Kbt. az üzletág fogalmát közelebbről nem határozza meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Szerződésmódosítás lehetősége konzorciumi változások esetén

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt megkötött közbeszerzési szerződés módosítására lehetőség van-e abban az esetben, ha a konzorciumi partnerek személyében olyan változás áll elő, hogy az egyik konzorciumi partner átvállalja a másik konzorciumi partner teljesítési arányát, ezzel a jövőben egyedüli félként látja el a közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatást? Új konzorciumi partner tehát nem lép be a szerződésbe, de jogutódlásról sem beszélhetünk. Módosíthatják-e a felek a konzorciumi megállapodást úgy, hogy az egyik fél teljesítésre képtelenné válása esetén a másik fél lép be helyette, tekintettel az egyetemleges felelősségre? Mi a teendő abban az esetben, ha mindezek az új Kbt. hatálya alatt kötött szerződés esetén következnek be?
Részlet a válaszából: […] ...jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal) – nem gazdasági társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések módosítása az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: A szerződésben a felek nem rendelkeztek a környezetvédelmi termékdíjról, de a megrendelt termékek egy része termékdíjköteles. A megrendelő – ajánlatkérő – azt mondja, hogy mivel a szerződés erre nem tartalmaz kifejezett rendelkezést, nem állíthatjuk be a számlába a termékdíj összegét. Márpedig a jogszabály szerint a termékdíjat a számlában szerepeltetni kell, és egyébként a szerződés e vonatkozásban tiltó rendelkezést sem tartalmaz. Jogos az ajánlatkérő elzárkózása? (A szerződésre még a 2011. évi CVIII. törvény vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...szerinti betétdíjas rendszerben, vagy újrahasználható raklapot a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására használja fel;– a csomagolóanyagot vagy a csomagolási segédanyagot mint annak végfelhasználója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Üvegzseb-tv. alkalmazása a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Miért az Üvegzseb-tv.-re hivatkozik az ajánlatkérő, miért nem a Kbt.-re? Rám a Kbt. vonatkozik, nem az Üvegzseb-tv. Ennek ellenére lehetséges-e ez utóbbi alkalmazása a közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...nem lenne releváns a hivatkozás, azonban a módosítás az Áht-t is érintette. Az Áht. 15/B. §-a értelmében az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó ötmillió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Támogatás fogalmának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a támogatás Kbt.-beli fogalmát, az mennyiben tér el a korábbi rendelkezésektől?
Részlet a válaszából: […] ...ellentétben a 2004. május 1-jén hatályba lépő új Kbt. szerint a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz, illetve egyéb anyagi előny juttatása értendő támogatás fogalma alatt, tehát sem az adókedvezmény, sem pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Rendeltetésazonosság, felhasználás összefüggése, egybeszámítás a Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjának első (rendeltetése azonos vagy hasonló) és második (felhasználásuk egymással összefügg) fordulata? Hogyan kell értelmezni a Kbt. ún. egybeszámítási rendelkezését, milyen célt szolgál ez az előírás?
Részlet a válaszából: […] ...vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek beszerzését egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt eszközlik, és beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá rendeltetése azonos vagy hasonló,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Katasztrófahelyzet, vis maior értékelése az új Kbt.-ben

Kérdés: A régi Kbt. 6. §-ában a kivételek körében szerepelt a katasztrófahelyzet, illetve a vis maior esete. Ebben az esetben nem kellett alkalmazni a törvényt. Az új Kbt. kitér-e erre az esetre? Katasztrófahelyzetben nem lehet közbeszerzési eljárást lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzés esetén, továbbá értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos befektetési szolgáltatás, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.