Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban II.

Kérdés: Ha a tárgyalásos eljárásban azt írtuk, hogy legfeljebb három fordulót tartunk, de az első vagy második forduló után nem tesznek új ajánlatot, akkor hogyan ismertessük? Ismertethető-e a fedezet – az esélyegyenlőség biztosításával – a tárgyalások megkezdése előtt a sikeres eljárás érdekében? Kérdésünk továbbá: a több évre kötendő szerződéseknél csak a beszerzés évében rendelkezésre álló összeget tudjuk ismertetni; mondhatja-e ilyenkor az ajánlatkérő, hogy nem fog rendelkezésre állni a fedezet, ha az árakat olyan magasnak találja, hogy szerinte egy esetleges megismételt eljárásban tudná csökkenteni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...fedezet ismertetésének a végső ajánlatok megtételét követően kell történnie, de azok nyilvános bontása előtt. Szükséges lesz tehát az első esetben külön bontást tartani, még akkor is, ha új ajánlat nem érkezik be, de az ajánlattevők korábbi ajánlataikat fenntartják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Pénzügyi fedezet az új törvényben

Kérdés: Az új szabályozás szerint van-e törvényi garancia az adott eljárástípus teljes pénzügyi fedezetének az ajánlatkérő részéről történő folyamatos és ütemszerű biztosítására?
Részlet a válaszából: […] ...2012. január 1-jén hatályba lépő (új) Kbt. a pénzügyifedezettel kapcsolatban bevezeti azt a gyakorlatot, hogy a bontás során azajánlatkérő köteles felolvasni a rendelkezésére álló fedezet mértékét.A 62. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...az új, 2012. január 1-jén hatályba lépő szabályokalapján erre nincsen szükség, ugyanakkor a fedezet új értelmet nyer aközeljövőben, és áttételesen az eljárás során a rendelkezésre álló fedezetrőlnyilatkoznia kell az ajánlatkérőnek.Az új törvény 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] ...egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebbajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezetmértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot;– az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
1
2