Egymástól elkülönült támogatásból megvalósuló beruházások egybeszámítása

Kérdés: Helyi önkormányzat egy adott, egybefüggő út felújítására készül. Az út egy része belterületen van, egy része külterületen, megfelelően szakaszolható. A felújításhoz két, egymástól elkülönülő pályázati támogatásban részesült. Az egyik pályázat hazai forrás, a belterületi szakaszra vonatkozik, a másik támogatás EU-s forrás, a külterületre. A két beruházásrész egybeszámított becsült értéke nem éri el a nettó 300 millió forintot. A két beruházásrészhez külön-külön álló tervdokumentáció áll rendelkezésre. Az önkormányzat a két szakaszt két különböző beruházásban kívánja megvalósítani, akár két eltérő kivitelezővel is. Tekintettel arra, hogy a belterületi rész hazai forrásból támogatott, az egybeszámított becsült értéke 300 millió forint alatti, jogszerűen jár-e el az önkormányzat, ha két közbeszerzési eljárást indít? Egyik eljárást a Kbt. 115. §-a szerint (a hazai támogatott részre), a másikat pedig nemzeti nyílt eljárási szabályok szerint (az EU-támogatott részre)?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési szempontból.A kérdés megválaszolása során tehát valójában annak van elsősorban jelentősége, hogy egy egybefüggő út felújítása történik, mely a közbeszerzés becsült értékének tervezése során véleményünk szerint is a beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Beruházások egybeszámítása

Kérdés: Ha a megrendelő ugyanazt az építési tevékenységet (épületenergetikai korszerűsítés: fűtésszerelés, hőszigetelés, nyílászárócsere) szeretné megrendelni, ugyanazon forrásból, akkor az eltérő helyrajzi számon (esetleg másik településen) lévő építmények esetében egybe kell-e számítani a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] ...egyes beszerzési tárgyak különválasztása és részekre bontása. A teljesítésre való közös lehetőség vagy egy egységes rendszerszintű felújítás kifejezetten az "egybeszámítást"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...egy önkormányzati létesítményhez kapcsolódó tervezési és mérnöki szolgáltatásokat rendelt meg az önkormányzat oly módon, hogy felújítási szakaszonként kötött szerződést ugyanazzal az irodával, ugyanazon feladatokra, ugyanazon díjazási metódussal.Az EUB azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezni. A kérdés elsősorban szolgáltatások vonatkozásában merül fel, annak ellenére, hogy a szolgáltatás érdekében végzett felújítási munkálatok esetében is volt példa az Európai Bíróság megengedő véleményére, ami a közbeszerzésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Építési beruházások egybeszámítása

Kérdés: Egybeszámítási szabályok c) pontjának értelmezése szerint az egyes projektek építési beruházásait egybe kell számítani. Ez mit jelent? Projektszemléletet?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő beszerzési tárgyakról van szó. Ha tehát két támogatásiprojektet indít az önkormányzat, és mindkettő épületfelújításról szól, eztakkor is egybe kell számítani, ha a két támogatási projektnek nincs semmi közeegymáshoz. A Kbt. tehát túllép...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Eljárás teljesítés alatti értékhatár-túllépésnél

Kérdés: Ha még épp hogy a közbeszerzési értékhatár (15 millió + áfa) alatt szerződünk felújításra, és – amint az régi épület felújításakor előfordul a felújítás kellős közepén – felmerülnek olyan, előre nem látható többletmunkák, amelyek miatt az értékhatár fölé csúszna a felújítás díja, akkor elvileg mi a teendő? A támogató önkormányzat egy fix összeget ad át, minden pluszköltség az ajánlatkérőt terheli, aki nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Nettó 14,36 milliós lesz a szerződés és az önkormányzat hozzájárulása 74,93 százalék. Ha pótmunka lesz, akkor az önkormányzat hozzájárulása csökken, a támogatott szervezeté nő, de előfordulhat, hogy átlépi a nettó 15 milliós határt. Okoz-e ez problémát, kell-e közbeszereztetnünk ebben az esetben? Hibázott-e az ajánlatkérő? (Más támogatást nem kapott.)
Részlet a válaszából: […] A kulcskérdés, hogy a támogatás mértéke nem éri el a 75százalékot. A közösségi értékhatár felének elérése esetében már 50 százalékosmérték az irányadó, de esetünkben a 75 százalék el nem érése a lényeg.Amennyiben csökken az önkormányzat hozzájárulása, pótmunka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Házon belüli beszerzések a gyakorlatban

Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? - Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? - Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a 2/A. §, valamint a Kbt. 29. § (2)bekezdésének h) pontjában meghatározott kizárólagos joga az annak hátteréülszolgáló közösségi jog rendelkezései alapján csak közszolgáltatási feladatraalkalmazhatók, a közvetlen szerződéskötés lehetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.