10 talált cikk az eljárás , KÉ-szám , beszámítás , felújítás kifejezésre

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?

Kérdés: Az ajánlatkérő 2011-ben közbeszerzési eljárást folytatott le leromlott állapotú műemlék épülete földszinti részének felújítására. A felújítást követően az épületet használatba vette, az új funkciót kapott. Az ajánlatkérő tervezi az épület további helyreállítását, a tetőtér és az épületet övező udvar felújítása képezi a munkák 2. ütemét. Ilyen időtávlatban, illetve ilyen műszaki tartalom esetén fenn áll-e az egybeszámítási kötelezettség, ha a két beruházás ugyanazon épületen történik?

Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?

Kérdés: Több társasház konzorciumként nyújtott be pályázatot épületek felújítására. A pályázat sikeres volt. Ezt követően a nyertes társasházak a rájuk eső támogatást önállóan költik el, a közbeszerzési eljárásokat önállóan bonyolítják le. Bár egy pályázat keretében nyerték el a pénzt, mégis külön-külön kötnek szerződést, így mások az ajánlatkérők az egyes társasházak vonatkozásában. Ilyen esetben egybe kell-e számítani a beszerzéseket? A teljes beruházás 1 milliárd forint felett van, ugyanakkor van olyan társasház, amelynél 50-60 millió forint csak a beruházási érték. Ők ilyen esetben lefolytathatják a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást?

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?

Kérdés: A szennyvíztelep és a szennyvízhálózat fejlesztéseinél a beszerzési tárgyak és rendeltetésük ugyan nem azonosak, de egymással közvetlenül összefüggenek-e? Konkrétan: a szennyvíztisztító telep felújítási munkái (iszapsűrítő berendezés felújítása, iszaplepény-szivattyú felújítása vagy beszerzése, átemelőszivattyúk frekvenciaváltójának felújítása, cseréje stb.) egybeszámítandók-e a szennyvízcsatorna hálózati munkákkal (gerinccsere, aknák közötti gerinccsere, aknafelújítás, aknaépítés és visszacsapószelep beépítése stb.)?

Kérdés: A módosított Kbt. 40. § (5) bekezdés szerint az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházások becsült értékét akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak – feltéve hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. Hogyan értelmezendő ez egy országos működésű cég esetében? Például az ország keleti részén fekvő település ingatlanának festés-mázolási munkáit egybe kell számítani egy nyugati területen lévő ingatlanéval?

Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? - Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? - Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?

Kérdés: Figyelemmel az egybeszámítási szabályokra, hogyan jár el az ajánlatkérő jogszerűen, ha az év folyamán több építési beruházást valósít meg, amelyek közül némelyik meghaladja, némelyik nem éri el az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatárt? Mely beszerzéseket kell egybeszámítani az építési beruházások esetén, figyelemmel a fentiekre és az éves összesített közbeszerzési tervre is?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani, hogy a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások rendeltetése a c) pont szerint azonos vagy hasonló-e, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg-e?