Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...ennek figyelembevételével kell megállapítania a hiánypótláshatáridejét. Tehát egyrészt az ajánlattevő, másrészt az ajánlatkérő isfelelősséget vállal, előbbi a hiányos ajánlat benyújtásakor, utóbbi pedig ahatáridő megállapításakor. Amennyiben a kérdés azért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Ellenőrzés során feltárt jogsértés orvoslása

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...adódóan visszamenőleg történő ellenőrzését követőenmegállapítja a hiányosságokat, mellyel kapcsolatos következmények, esetlegesfelelősségre vonás a DB jogorvoslati eljárásának hiányában is megtörténhet.Tekintettel arra, hogy a DB rendkívül ritkán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén

Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
Részlet a válaszából: […] ...bíróságnál érvényesítheti,amelynek sikere azonban azon múlik, hogy a szerződésben pontosan hogyan kerültmeghatározásra (milyen felelősségi szabályok mellett) a beszerzés mennyisége, értékeés az ajánlatkérőként szerződő fél lehívási kötelezettsége. [A 316...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...de erre nagyon kevés példát látunk.Azaz a jogorvoslatban, illetve a jogorvoslati eljárás eredményeként kevésbéjelenik meg a személyes felelősségre vonás, bár lenne rá lehetőség. Ez afelmentés esetében is egyértelműbb helyzetet teremtene. A felmentési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Hirdetmény visszavonhatósága és a szerkesztőbizottság ellenőrzése közötti kapcsolat

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy előfordulhat-e az, hogy én feladok jóhiszeműen egy hirdetményt egy uniós eljárás esetén – mondjuk visszavonásra –, kiértesítem ugyanakkor a potenciális és ismert ajánlattevőket, és mégsem tudom visszavonni, mert a szerkesztőbizottság a kétnapos ellenőrzés miatt hibát talál benne vagy visszaküldi hiánypótlásra, és akkor elvileg már nem adta fel az ajánlattételi határidő lejártáig ezt a hirdetményt. Nem sérül-e ezzel az ajánlatkérő jogosultsága arra, hogy visszavonhatja a hirdetményt, hogyha ez a tőle független szerkesztőbizottságtól mégis függ?
Részlet a válaszából: […] ...a visszavonás lehetősége a hirdetmény-ellenőrzés hazaiszabályozása okán rövidül akkor, ha hiánypótlás érkezik, de ez az ajánlatkérőfelelőssége. Más kérdés, ha a hiánypótlás esetleg olyan elemet tartalmaz, amelynem jogsértő, ugyanakkor akadályozta a megjelenést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Jelentkezés a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe

Kérdés: Milyen – elsősorban gyakorlati – szempontokat kell figyelembe venni a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő felvétel iránti kérelem kitöltésekor?
Részlet a válaszából: […] ...külön jogszabályban [Kbt. 404. § (2) bekezdésének d) pontja]meghatározott – 30/2004 IM-PM együttes rendelet – mértékűfelelősségbiztosítással, kivéve ha egyéb jogszabály által megköveteltfelelősségbiztosítással már rendelkezik, és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Kérelem hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre

Kérdés: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyakorlatban a hivatalos közbeszerzési tanácsadói kérelem benyújtásakor?
Részlet a válaszából: […] ...bekövetkezésének bejelentését is – a d) pontszerinti esetben a bejelentésre az öt munkanapos határidő ugyancsak irányadó. A kötelező felelősségbiztosítás meglétét igazoló okirat(eredeti vagy hiteles másolat) csatolásán túlmenően a kérelmezőnek különnyilatkoznia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Tanácsadói tevékenység feltételei a gyakorlatban

Kérdés: Hogyan lehet a közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe bekerülni? A gyakorlatom megvan, de nem tudom, ebből mit fogadnak el, kinek kell tanúsítania az eljárásaimat, stb.?
Részlet a válaszából: […] ...annak igazolására vonatkozó szabályokat a 29/2004 IM rendelet, illetve aKbt. 404. § (2) bekezdésének d) pontja alapján az előírt felelősségbiztosításravonatkozó szabályokat IM-PM együttes rendelet szabályozza. Ezen felhatalmazásokalapján jelent meg a 29/2004....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.