17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Bejelentkezés további ajánlattevőként
Kérdés: Egy közelemben lévő bizonyos önkormányzatnál megtudtam, hogy 30-40 millió forint értékben építőipari beruházást szereznek be – elnyert pályázati és önerős beruházásként –, és ehhez felkérnek vagy már felkértek három építőipari vállalkozást a kivitelezési árajánlat tételére. Van lehetőségem negyedik ajánlattevőként bejelentkezni? Adhatok én is árajánlatot? (Cégünk természetesen megfelel minden ez irányú elvárásnak, kötelezettségeknek.)
2. cikk / 17 Közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárás alkalmazása
Kérdés: A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)-(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?
3. cikk / 17 Nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevő
Kérdés: Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?
4. cikk / 17 Ajánlattá minősítés szempontjai egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű eljárásban ajánlatnak minősül-e, ha három levél érkezik be, de ezek közül egy érvénytelen, egy pedig csak azt tartalmazza, hogy az ajánlattevő nem akar ajánlatot tenni?
5. cikk / 17 Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
6. cikk / 17 Szerződés teljesítésének közzététele 2005-ben indult egyszerű eljárásban
Kérdés: A Mód. Kbt. szerint egyszerű eljárás (közzététel nélküli) esetében nem kell közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben a szerződés teljesítését. 2005-ben megkezdett eljárás esetében mi a teendő?
7. cikk / 17 Ajánlatkérők kiválasztása, beadási határidő meghatározása egyszerű eljárásban
Kérdés: Mikrobuszt szeretnénk beszerezni 7500000 Ft értékben. Egyszerű közbeszerzési felhívásnál mi választhatjuk ki a három ajánlatkérőt? Az ajánlati felhívásban hány napos beadási határidőt kell megjelölni?
8. cikk / 17 Egyszerű eljárás megismételhetősége
Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
9. cikk / 17 Részajánlat egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban kérhető-e részajánlat? [A Kbt. 300. § (6) bekezdés erre a lehetőségre nem utal vissza.]
10. cikk / 17 Közzétételi kötelezettség egyszerű eljárásban
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontjában leírtakat, miszerint "az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteheti a b) pont szerinti esetben" (3 ajánlattevőnek történő felhívásmegküldés). Megjelentethetem-e napilapban is, vagy csak a Közbeszerzési Értesítőben, vagy együtt mindkettőben?