4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Nyilatkozatokkal kapcsolatos alakszerűségi kérdések a gyakorlatban
Kérdés: Tekintve, hogy az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást, ezért kérdéseket tettünk fel. Az egyik arra vonatkozott, hogy hasonlóan ahhoz, ahogyan nyilatkozunk (egyszerű nyilatkozatban – kettő igazgatósági tag, azaz cégjegyzésre jogosult aláírásával) alvállalkozók igénybevételével kapcsolatban, elegendő-e a többi ajánlattevői nyilatkozatunkat is egyszerű nyilatkozati formában megtenni (azaz nem közjegyző előtt)? Erre az a választ jött, hogy ahol egyszerű nyilatkozatot írnak elő, ott elegendő, más esetekben nem. Ebből az következik akkor, hogy minden egyes pályázathoz csatolandó nyilatkozatunkat közjegyző előtt kell megtenni?
2. cikk / 4 Közzétételi kötelezettség egyszerű eljárásban
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontjában leírtakat, miszerint "az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteheti a b) pont szerinti esetben" (3 ajánlattevőnek történő felhívásmegküldés). Megjelentethetem-e napilapban is, vagy csak a Közbeszerzési Értesítőben, vagy együtt mindkettőben?
3. cikk / 4 Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál
Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
4. cikk / 4 Közbeszerzési eljárás megindítása
Kérdés: Az eljárások megindíthatóak-e a szükséges – az ajánlatkérő számára előírt – feltételek nélkül? Amennyiben nem, ezt hol tiltja a törvény?