Nyilatkozat összeférhetetlenségről

Kérdés: Véleményük szerint kérhető-e új Kbt. szerinti közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőtől/alvállalkozótól/kapacitást nyújtó szervezettől olyan tartalmú nyilatkozat, hogy ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást nyújtó szervezet nem minősül összeférhetetlennek a Kbt. 25. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint? Másként, el tudja-e dönteni az ajánlattevő/részvételre jelentkező az ajánlat benyújtásakor, hogy vele szemben fennáll-e az összeférhetetlenség, vagy azt az eljárás során az ajánlatkérőnek kell megállapítania, a rendelkezésére álló információk, az eljárás előkészítésébe bevont személyek ismerete, az eljárás során megtett intézkedései és az esetlegesen a felvilágosítás nyújtása során kapott információk alapján?
Részlet a válaszából: […] ...(például alvállalkozó) kizáró ok hatálya alatt áll, és emiatt az eljárásból kizárják, hiánypótlás keretében az ajánlatkérő felhívására az ajánlattevő megnevezhet másik gazdasági szereplőt, akit/amelyet alvállalkozóként fog bevonni, végül– a fentieken túl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Önkormányzati tulajdonban álló cég mint ajánlattevő

Kérdés: 100 százalékban helyi önkormányzat tulajdonában álló cég indulhat-e közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...és piacfelmérés keretében az eljárás előkészítésében bevonásra kerül, az egészen addig megengedett, amíg az eljárást megindító felhívás közzétételre nem kerül. Ilyen határidők nincsenek a fenti szabályok között, azaz a bevonás formájára és mértékére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés életszerű problémát feszeget. Véleményünk szerint nem felel meg a felhívásban, dokumentációban és a közbeszerzési törvényben meghatározott feltételeknek az ajánlat, amennyiben nem a meghívott ajánlattevő tesz ajánlatot. Ténykérdés, hogy a Kbt. direkt módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Kizáró ok a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;– egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagyrészvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokbanmeghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...azok az ajánlattevők, akik valamilyen szempontbólkapcsolódnak az ajánlatkérőhöz vagy a bírálóbizottsági tagokhoz, illetve azeljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében közvetlenül résztvettek. A logika olyan szempontból fordított, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Ajánlattevő összeférhetetlenségi nyilatkozata

Kérdés: Mi alapján kötelezheti az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra a nyilatkozatra, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 10. §-ának meghatározott összeférhetetlenségi okok?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti, (1)-(2), valamint(4)-(8) bekezdéseinek előírásai fentieket alátámasztják.A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és adokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérőnevében nem járhat el, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentációelkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nemjárhat el, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Összeférhetetlenség a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. mely személyek, szervezetek vonatkozásában tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...személy hozzátartozója.A törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai értelmében aközbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítésesorán vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el,illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Alapítványi összeférhetetlenség

Kérdés: Ha egy alapítvány segít a támogatást kérő intézménynek, és utána ez az alapítvány szeretne szolgáltatni, ezt megteheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...10. § értelmében fennáll. E körben a Kbt. következő rendelkezéseit kell figyelembevenni.A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és adokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérőnevében nem járhat el, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettség

Kérdés: Összeférhetetlenségi nyilatkozatot csak a bírálóbizottsági tagoknak kell aláírniuk, vagy az eljárásban részes más személyeknek is – például önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó rendelkezéseket a Kbt.10. §-ának (1)-(8) bekezdései tartalmazzák. E szerint a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívásés a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában azajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
1
2