Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen esetben az első iratbetekintés iránti kérelem a vélelmezett jogsértés megjelölése okán szükségképpen kiterjed a hiánypótlási felhívással elrendelt kiegészítő árindoklás keretében utóbb benyújtott dokumentumra is, ellenkező esetben az ajánlattevő el lenne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...hozzáférhetővé tétele nem lehetséges a 41/C. § (1) bekezdésében foglalt valamely okból, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelzi, hogy a közbeszerzési dokumentumokat milyen – adott esetben az elektronikus úttól eltérő – módon fogja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Elkésett ajánlatok "kezelése" az új közbeszerzési szabályok szerint

Kérdés: Az új közbeszerzési szabályok alapján hogyan kezelendők az elkésett ajánlatok? Betekinthet abba más ajánlattevő? Visszakérhetjük azt az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] ...esetében, az ajánlatot és a részvételi jelentkezést egy példányban, írásban és zártan, az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Felhívásban nem kért iratok csatolása

Kérdés: Ha olyan iratot csatolunk, amely az ajánlati felhívás szerint ugyan nem szükséges, de mi fontosnak tartjuk az ajánlat teljessége érdekében, ezt milyen módon tehetjük meg? Az ajánlatkérő hogyan kezeli ezeket a dokumentumokat, illetve ellenőrzi a tartalmukat?
Részlet a válaszából: […] Elsősorban önkéntes hiánypótlás keretében van lehetőség további, ajánlattevő által fontosnak tartott iratok csatolására. Ezeket az iratokat az ajánlat részeként kell az ajánlatkérőnek kezelnie, mintha az eredetileg benyújtott ajánlat része lenne. Amennyiben további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Díjmentes betekintés a tenderfüzetbe

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívás alapján nem mindig lehet eldönteni, hogy tud-e a cég ajánlatot tenni vagy sem, mert a tenderfüzetben van a termék részletesen leírva. Kérhetem-e díjmentesen a tenderfüzetbe történő betekintést, vagy meg kell vennem a füzetet?
Részlet a válaszából: […] ...törvény egyikalapelve – azt diktálja, hogy minden érdeklődő a dokumentáció megvásárlásátkövetően jusson azonos információkhoz a felhívással kapcsolatban. Ismerünkazonban olyan példát, amely ennél rugalmasabban, azaz a tenderfüzet egyrövidített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.