Dokumentáció kötelező tartalmi eleme

Kérdés: A dokumentáció kötelező tartalmi eleme maga az ajánlati felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...sorolják fel a kötelező tartalmi elemeket. Ezek között a Kbt. 49. § (1) bekezdésének felsorolásában az eljárást megindító felhívás, esetünkben az ajánlati felhívás nem jelenik meg. Erre választ is ad a szabályozás, hiszen a 49. § (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás alapvető céljait.A régi Kbt. (2003. évi CXXIX. törvény) összeférhetetlenségi szabálya az alábbiak szerint szólt.A felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Felhívástól eltérő dokumentáció

Kérdés: Ha a közzétett ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma között eltérés van, melyik az irányadó?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény54. § (3) bekezdésére, amely lehetővé teszi azt, hogy az ajánlatkérő adokumentációban megmagyarázzon egyes, az ajánlati felhívásban használtfogalmakat, továbbá egyes elvárásokat, ajánlati elemeket részletesen iskifejtsen.Az igazi eltérés akkor áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Dokumentáció tartalmának és tartalomjegyzékének eltérése

Kérdés: Mit tehet, illetve mit kell tennie az ajánlattevőnek akkor, ha észreveszi, hogy a dokumentáció tartalma nem felel meg a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak, illetve az egyes részeiben eltér a hirdetményben – kiírásban – foglaltaktól?
Részlet a válaszából: […] ...kérése tartozik. A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése értelmében azajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – az ajánlati felhívásban és adokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező)tájékoztatást kérhet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Nyilatkozatokkal kapcsolatos alakszerűségi kérdések a gyakorlatban

Kérdés: Tekintve, hogy az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást, ezért kérdéseket tettünk fel. Az egyik arra vonatkozott, hogy hasonlóan ahhoz, ahogyan nyilatkozunk (egyszerű nyilatkozatban – kettő igazgatósági tag, azaz cégjegyzésre jogosult aláírásával) alvállalkozók igénybevételével kapcsolatban, elegendő-e a többi ajánlattevői nyilatkozatunkat is egyszerű nyilatkozati formában megtenni (azaz nem közjegyző előtt)? Erre az a választ jött, hogy ahol egyszerű nyilatkozatot írnak elő, ott elegendő, más esetekben nem. Ebből az következik akkor, hogy minden egyes pályázathoz csatolandó nyilatkozatunkat közjegyző előtt kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...elő is kell írnia azt, nem elég csupánazt jelezni, hogy ahol egyszerű másolat csatolását írta elő, ott egyszerűnyilatkozat kell. Ha a felhívás nem tartalmazza, hogy melyik dokumentumot kellbenyújtani hiteles másolatban, egyszerű formában kell mellékelni azokat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...számított ötvenkét napnál rövidebb időtartamban, valaminta Kbt. 74. §-ának (2) bekezdése (azaz, ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásttartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően,de legfeljebb tizenkét hónapon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.