Korábban benyújtott igazolás ismételt bekérése

Kérdés: A korábbi eljárásunkban benyújtottunk egy nyilatkozatot, melynek értelmében a kért műszaki tartalom megfelel a követelményeknek. Most is ugyanerre írta ki az eljárást az ajánlatkérő, de most nem csatoltuk ezt a nyilatkozatot. Hivatkozhatunk-e arra, hogy ezt az ajánlatkérőnek már tudnia kellett, és ez csak egy adminisztratív akadály, amit nem is kérhet, hiszen a 69. § ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben az ajánlatkérő (4) vagy (6)-(8) bekezdés szerinti felhívására a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Műszaki ellenőrre vonatkozó szakmai alkalmassági követelmény jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről olyan szakmai alkalmassági követelmény előírása, amely szerint a műszaki ellenőrnek európai uniós társfinanszírozásból megvalósult beruházáshoz kapcsolódó referenciával kell rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] ...és önmagában az, hogy az előírt alkalmassági feltételek lehetővé teszik a versenyt, még nem feltétlenül teszi jogszerűvé a felhívást. Az ítélkezési gyakorlat támasztotta elvárás, hogy az alkalmassági követelményeket nem úgy kell meghatározni, hogy akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] ...be ajánlatukat az ajánlattételi határidőn belül. Az előzményekhez tartozik, hogy az eljárásban az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást intézett többek között a közös ajánlattevőkhöz, amelyben felhívta őket bizonyos hiányok rövid határidőn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság – a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során – kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszából: […] ...Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni, továbbá meg kell határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása

Kérdés: Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
Részlet a válaszából: […] ...érintett ügyben a benyújtott szakmai ajánlat nem tartalmazta a cégszerűen aláírt árazott költségvetést. Az ajánlatkérő a felhívásban a közbeszerzési dokumentumokban akként rendelkezett, hogy: "Szakmai ajánlat: 1. a megajánlott termék paramétereit bemutató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hibás értékelési szempont meghatározása

Kérdés: Előírható-e, hogy egy adott paraméternél minél alacsonyabb az érték, annál több pontot kapjon az ajánlattevő úgy, hogy az alacsonyabb paraméter egyértelműen gyengébb teljesítményt is jelent? (Így a gyengébb termékért jár több pont.)
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó ajánlatokat magasabb pontszámmal értékeli az előírása alapján. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás VI.4.3 10. pontjában a nettó ajánlati ár értékelése során az egyenes arányosítás módszere alapján történő értékelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Kbt. 5. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezésének hatása folyamatban lévő eljárásra

Kérdés: Hogyan kell a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését értelmezni abban az esetben, ha a támogatás felhasználása már megkezdődött?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 53. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint teszi lehetővé az eljárás visszavonását:Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi, több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza.Az 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Egyenértékűség vizsgálata referenciatermék iránti igény esetén

Kérdés: Referenciatermék kérése esetében, amennyiben egyenértékűséget vizsgál az ajánlatkérő, az ajánlattevőnek mihez kell mérnie magát? A többi ajánlattevő termékéhez, vagy a referenciatermékhez, amit az eljárási dokumentumban közöl gyakran az ajánlatkérő mintegy mintaként, avagy a műszaki elvárásokhoz?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlatkérő előírásrendszere a kérelmező által értelmezettnél jóval összetettebb. Az ajánlatkérő ugyanis mind a felhívásban, mind a dokumentációban rögzítette, hogy az árlistában olyan alkatrészeket és karbantartási anyagokat jelölt meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Összefoglaló tájékoztató készítésének mellőzhetősége nemzeti rezsimben

Kérdés: Egy előadáson a következőket hallottam: a továbbiakban nemzeti eljárásrendben nem kötelező az összefoglaló tájékoztató közzététele. Mivel építési beruházás esetében ez 300-700 millió forintig kötelező, árunál és szolgáltatásnál pedig nemzeti rezsimben nincs más út, nem értem, mi az újdonság az új szabályban?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől hatályos 113. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem hirdetmény útján teszi közzé. Az ajánlatkérő az eljárás megindításának napját legalább öt munkanappal megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...hozzáférhetővé tétele nem lehetséges a 41/C. § (1) bekezdésében foglalt valamely okból, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelzi, hogy a közbeszerzési dokumentumokat milyen – adott esetben az elektronikus úttól eltérő – módon fogja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.
1
2
3
8