8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása
Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?
2. cikk / 8 A Közbeszerzési Hatóság tájékoztatása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról
Kérdés: Mit jelent az egyidejűség a Kbt. 103. §-ának (2) bekezdése esetében?
3. cikk / 8 Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások
Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
4. cikk / 8 Határidős cégjogi kötelezettség elmulasztásának következménye közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Ha az ajánlattevő jogszabályban meghatározott névváltoztatási kötelezettségének nem tesz eleget a megadott határidőben, azzal szakmai-etikai vétséget követ el, ha a tenderen a határidőt követően olyan cégnévvel indul, ami jogszabályba ütközik? Kizárható emiatt a közbeszerzésből?
5. cikk / 8 Hirdetmény közzétételére utaló további felhívás megjelentetésének törvényessége
Kérdés: Egy – a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő – hirdetmény közzétételére utaló felhívást három megyei napilapban meg szeretnénk jelentetni, az intézményünk honlapján történő kötelező közzétételen túl. Véleményük szerint a három megye olvasói nem részesülnek előnyben ezáltal, és emiatt eljárásunk nem ütközik a Kbt. 1. §-ának (3) bekezdésébe?
6. cikk / 8 Szerződéskötés Döntőbizottság általi megtiltásával kapcsolatos problémák
Kérdés: Nem tekinthető-e prejudikálásnak, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével megtiltja a szerződés megkötését az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között? További kérdésünk, hogy melyek azok az esetek a gyakorlatban, amikor a Döntőbizottság alkalmazza ezt az intézkedést?
7. cikk / 8 Bírálatiszempont-meghatározás törvényességének kérdései
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?
8. cikk / 8 Jogsértő bírálati szempontok egy ajánlati felhívásban
Kérdés: A bírálati szempontok közül három hasonló szempontot találtunk egy felhívásban, amely véleményünk szerint törvénybe ütközik. Ezek a következők: - a minimumfeltételek biztosításán túlmenően az egy év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága; - a minimumfeltételek biztosításán túlmenően két év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága, valamint - a minimumfeltételek biztosításán túlmenően tíz év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága. Mi erről a véleményük?
