Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint az adatvédelmi biztos;– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatásfelhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; valamint– a központosított közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Szolgáltatás részekre bontása és értékhatár összefüggése

Kérdés: Színházi díszletgyártás egy díszletén belül szétbonthatók-e a szerkezeti elemek és a díszletfestői és díszletszobrászi munka? Az értékhatárt befolyásolja-e ez a szétbontás?
Részlet a válaszából: […] ...kivételével], és– beszerzéséreegy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá– rendeltetéseazonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.A főszabály, azaz a 40. § (3) bekezdése pedig arra utal,hogy ha a (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Összevonási szabály alkalmazása tanácsadóknál

Kérdés: Központi költségvetési szervek esetében kivétel a tanácsadói tevékenység. Ebben az esetben magánszemély és cég megbízása kivétel? Milyen összevonási szabály alkalmazható a tanácsadók esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiak szerint: – egy költségvetési év, – azonos ajánlattevő, továbbá – azonos vagy hasonló rendeltetés vagy a felhasználásösszefüggése. Mindhárom feltételnek teljesülnie kell az összeszámításhoz,azaz csak azoknak a tanácsadói szerződéseknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Értékhatárok változása a közszolgáltatók tekintetében, nemzeti rezsimben

Kérdés: A közszolgáltatók esetében a nemzeti rezsimben az értékhatárokat – tudomásunk szerint – nem emelik. Mi ennek az indoka?
Részlet a válaszából: […] ...további fenntartására tesz javaslatot. A nemzetiértékhatárok fenntartásán keresztül kívánja biztosítani a jogalkotó, hogy aközpénzek felhasználásával megvalósított beszerzések minél nagyobb hányadábankelljen a versenyeztetést és a nyilvánosságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Szabályozási terv készíttetése során irányadó előírások

Kérdés: Helyi önkormányzat szabályozási tervet (régi nevén részletes rendezési tervet) kíván készíttetni. Milyen előírásokra kell figyelemmel lennie? Például az egybeszámítás, értékhatár, szolgáltatás vagy tervpályázati eljárás előírásaira (a beszerzés becsült költsége megközelítőleg 1,7 millió forint + áfa)?
Részlet a válaszából: […] ...tervezési feladataira és a részletes rendezésitervre miért nem tudna egy ajánlattevővel szerződést kötni, vagy hogy arendezési terv felhasználása nem függ össze egyéb tervezési feladatokkal (ezgyakorlatilag a Kbt. 40. §-a egybeszámítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Becsült érték megállapítása hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén

Kérdés: Hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén a becsült érték számítása hogyan történik? A tanácsadók beszerzésének eljárások szerinti összesítésével (például három esetben 6 millió forint beszerzési értékben – ezért egyszerű eljárással közreműködésük beszerezhető – vagy az alapeljárás értékéhez kell beszerzésüket számolni, tehát egy 120 millió forintos szolgáltatás beszerzési értékén kell hozzászámítani, és így az egyszerűsített eljárás alkalmazható a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatás esetén – ha az alapeljárás szerinti beszerzés formája az?
Részlet a válaszából: […] ...kivételével], és– beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbá– rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásukegymással közvetlenül összefügg.Esetünkben a b) pont – a fenti második bekezdés – bizonyáranem teljesül, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Egybeszámítás intézmény és alintézményeinek beszerzése esetén

Kérdés: Az egybeszámítási kötelezettség vonatkozik-e arra az esetre, ha egy intézménynek hat különböző helyen nem önállóan gazdálkodó (nem jogi személy) alintézménye van – alkotóház, amelynek azonban önálló vezetője, beszerzése, működése van? Az élelmiszer térítéses (beutalási díj), de csak azok vehetik igénybe, akik beutaltak (tehát nem koncesszió): ez a tétel is része-e a közbeszerzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...kivételével], és– beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbá– rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásukegymással közvetlenül összefügg.Amennyiben az intézmény – különös tekintettel a Kbt. 40. §(2) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Beszerzési tárgyak kapcsolata az egybeszámítási szabály esetén

Kérdés: Az egybeszámítási szabály alkalmazása, különös tekintettel a Kbt. 299. §-ában rögzített, ún. kis értékű közbeszerzési eljárásokra, csak a felhasználási cél vagy a cikkek közötti logikai kapcsolat vagy mindkettő szempontjából döntő-e? Várható-e a jelenlegi alacsonynak tetsző értékhatár megemelése?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontja értelmében mind azazonos vagy hasonló felhasználás, mind pedig az egymással összefüggőfelhasználás döntő az eljárás fajtájának kiválasztásakor. Természetesen a c)pont mellett együttesen teljesülnie kell az a) pontnak is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Rendeltetésazonosság, felhasználás-összefüggés megállapítása a gyakorlatban

Kérdés: Hogyan kell megállapítani, hogy a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások rendeltetése a c) pont szerint azonos vagy hasonló-e, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg-e?
Részlet a válaszából: […] ...értékének egybeszámítását. Ez egyfelől akkor kötelező, ha a közbeszerzési tárgyak rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással összefügg. A törvény indokolása szerint ez az előírás segíti, hogy a beszerzések értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek bejelentési kötelezettsége

Kérdés: A Magyar Államkincstár szabályozásának megfelelően a mindenkori közbeszerzési értékhatárokat elérő beszerzések esetében a szerződéskötést követően a kötelezettségvállalásokat egyedileg be kell jelenteni az illetékes fiók részére. A 2 millió forintot meghaladó összes beszerzésre érvényes a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó szervezetek kötelesek az árubeszerzési, építési beruházási, illetve szolgáltatásmegrendelési célra juttatott támogatások felhasználását – ha ennek a Kbt. szerinti feltételei fennállnak – a Kbt. alkalmazásához kötni.Az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
1
2
3