Hibás érvénytelenségi ok

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
Részlet a válaszából: […] ...feltételezzük, hogy az érvénytelenség mindenképpen fennáll, a kérdés csak az összegezés tartalma ellenére fennálló helyzet és az esetleges érvénytelenség felmerülése.Viszonylag hasonló esetben (D. 519/2023.) hozott döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások ellenőrzéséről rendelkezik, azaz csak és kizárólag a becsült értéket veszi az ellenőrzési kötelezettség alapjául. Feltételezzük, hogy a becsült érték meghatározása jogszerű volt, tehát valóban 295 millió forint a megfelelően alátámasztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Szakmai tapasztalat mint értékelési szempont árubeszerzés esetén

Kérdés: Árubeszerzés esetén a szakember szakmai tapasztalata megjelölhető értékelési szempontként?
Részlet a válaszából: […] ...szakmai tapasztalata megjelölhető értékelési szempontként árubeszerzés közbeszerzési tárgy esetében is, azonban a Kbt. további feltételeket határoz meg, amelyeket az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell.Az első kérdés, ami felmerül, hogy egyáltalán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Alternatív ajánlattétel keretmegállapodás során

Kérdés: Lehet-e azonos terméket különböző áron megajánlani azonos keretmegállapodásos eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattételnek minősül-e. Mivel jogszabály nem határozza meg, mi minősül alternatív, többváltozatú ajánlattételnek, ezért ennek feltételeit a közbeszerzési dokumentumok, illetve az eset összes körülményei alapján lehet megítélni. A Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Kiegészítő tájékoztatást megelőzően benyújtott, utólag nem módosított ajánlat kezelése

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban kiegészítő tájékoztatásra került sor, melynek során az ajánlatkérő új árazatlan költségvetést készített és küldött meg az ajánlattevőknek. Az egyik ajánlattevő még ez előtt a kiegészítő tájékoztatás előtt benyújtotta ajánlatát, azt a kiegészítő tájékoztatást követően sem vonta vissza, nem módosította, így még a korábbi költségvetést árazta és nyújtotta be. Az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (8) bekezdésének megfelelően jár-e el, ha a hiánypótlás keretében a költségvetés kijavítására szólítja fel az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] ...válasz megadásakor feltételezzük, hogy a kiegészítő tájékoztatás jogszerű volt. A Kbt. 71. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek kötelezettsége a hiánypótlás lehetőségét biztosítani, ugyanakkor a (3) bekezdés szerint a hiányok pótlása csak arra irányulhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Az írásbeli összegzés módosításának határideje

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha eltelt a 20 nap, és az ajánlatkérő észleli, hogy mégis érvénytelen a nyertes ajánlattevő ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...és értékelése körében hozott döntését követően derült ki, hogy a gazdasági szereplő ajánlata az általa közölt ajánlati áron feltételezhetően nem lesz teljesíthető. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alkalmazásával indokolást kért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...be. Ennélfogva az ajánlatkérő jogszerű döntést hozott arról, hogy az Extremplast Bt. ajánlatát a 4. részhez előírt ajánlatadási feltételek alapján bírálja el, a jogorvoslati eljárásban vizsgált körben a 2019. május 13-án kelt hiánypótlási felhívása nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Felolvasólap és ajánlat közötti eltérés vizsgálatának elmulasztása

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem vizsgálja a felolvasólap és a részletes ajánlat különbözőségét, és ezt senki sem sérelmezi, hatályba léphet a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Hiánypótlás elrendelésének feltétele

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján, hogy a két részt teljes mértékben felcserélték, azaz nem csupán a felolvasólapok cseréje történt meg. A hiánypótlás elrendelésének feltétele a Kbt. 71. §-ának (3) bekezdése értelmében, hogy az ajánlat megfeleljen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.
1
2
3
7