7 talált cikk az ajánlati dokumentáció , közbeszerzési törvény , feltétel kifejezésre

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban veszünk részt. Kérdésünk, hogy az ajánlati dokumentációban milyen részletességgel kell meghatároznia az ajánlatkérőnek a tárgyalás menetét, szabályait, eljárásrendjét?

Kérdés: Van-e arra előírás, hogy az ajánlat részét képező igazolásokat, dokumentumokat milyen sorrendben kell az ajánlatba illeszteni? Ha a felhívás és a részletes ajánlati dokumentáció erre nem tartalmaz kikötést, a sorrendet az ajánlattevő szabadon határozhatja meg? A felolvasólapra vonatkozik-e külön rendelkezés?

Kérdés: A 15/2004. IM rendelet szerinti 16. számú melléklettel kapcsolatban egyik kollégánknak a következő észrevétele van: IV. 3. Adminisztratív információk; IV. 3.2. A dokumentáció beszerzésének feltételei esetében – tekintettel arra, hogy a nyílt, illetve a kétfordulós eljárások esetében is ez a minta használandó – zavaró, mivel csak a "beszerzésének határidejéből" derül ki, hogy ez az ajánlati vagy a részvételi szakaszra vonatkozik. Igaz, hogy a rendelet kitöltési útmutatójában ezen pont esetében is pontos leírás található, ennek ellenére az a véleményem, hogy ez a potenciális ajánlattevőknek, illetve jelentkezőknek nehézséget okozhat, ezért kollégánk javaslata a következő: 1. Hasonlóan a IV. 3.3. ponthoz, szerepeltetni kellene a zárójelben a következőt: attól függően, hogy nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos-e az adott közbeszerzési eljárás. 2. Az éppen "aktuális" eljárásra vonatkozó dokumentáció adatait határozzák meg – nyílt eljárás esetében az ajánlati dokumentációra, kétszakaszos eljárás esetében a részvételi dokumentációra –, ennek megfelelően a kétszakaszos eljárások esetében az "Egyéb információk" között a második ajánlattételi szakasz dokumentációjára vonatkozó adatok kerüljenek megadásra. Lehetséges a felvetés megvalósítása?

Kérdés: Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"