44 cikk rendezése:
1. cikk / 44 Ajánlatkérő önkormányzati fenntartású intézmény esetén
Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. A tervezett költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint. Ki írja ki a közbeszerzési eljárást – az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá – a polgármester vagy az intézményvezető?
2. cikk / 44 Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban
Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
3. cikk / 44 Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban
Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
4. cikk / 44 Kbt.-változások
Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
5. cikk / 44 Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások
Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
6. cikk / 44 Becsült érték és az ajánlattevő árbevételének vizsgálata
Kérdés: Reális-e az ajánlatkérő részéről, hogy egy egymilliárdos volumenű munkát egymilliárd forint árbevétel alatti cégeknek hirdet meg? Mi vezérli az ajánlatkérőt a kiírás során arra, hogy két darab eljárásra bontott félmilliárdos munkából kizárjon egymilliárd feletti céget? Jogilag lehet-e, illetve Önök szerint egyáltalán van-e értelme előzetes vitarendezést kérni ehhez hasonló ajánlatkérés esetén?
7. cikk / 44 Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél
Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
8. cikk / 44 Beszerzés önkormányzat "in-house" szervezetétől
Kérdés: A Kbt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján kialakított helyben központosított közbeszerzési rendszerében az ajánlatkérésre feljogosított szervezet (az önkormányzat) "in-house" cége szállíthat-e árut, vagy szolgáltathat-e a rendszerben lévő többi szervezet részére azon az alapon, hogy ő "in-house" kapcsolatban van az ajánlatkérésre feljogosított szervezettel, és ezáltal megvalósul a Kbt. 9. § (1) bekezdés ka) pontjában meghatározott kivétel, tehát tényleges közbeszerzés nem történik? Másképpen: a rendszerben lévő szervek – adott szállítóval, szolgáltatóval történő – szerződéskötési (megrendelési) kötelezettsége (mely egyébként az egész helyben központosított közbeszerzési rendszer lényege) fennáll-e abban az esetben, ha a szerződéskötést – közbeszerzési eljárás nélkül – eredményező feltétel csak az ajánlatkérésre feljogosított szervezet vonatkozásában áll fenn?
9. cikk / 44 Központosított közbeszerzés kiterjesztése
Kérdés: Tudnak-e valamit arról, hogy a központosított közbeszerzés kiegészül-e az energia- és közüzemi szolgáltatók által nyújtott áru- és szolgáltatásfeltételekkel? Ha igen, melyek ezek?
10. cikk / 44 Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében
Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
