13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Egybeszámítási kötelezettség oktatási szolgáltatás beszerzése esetén
Kérdés: Mint ajánlatkérőnek, megközelítőleg 80-féle oktatásra, továbbképzésre, illetve ahhoz kapcsolódó vizsgák lebonyolítására keletkezett, 12 hónap vonatkozásában, beszerzési igényünk. Amunkavállalók részére történő oktatásokon/vizsgákon fajtánként elhanyagolható a résztvevők száma és az oktatás értéke (néhány százezer forint és 1-10 fő oktatásonként), ugyanakkor a szolgáltatások értéke összességében meghaladja a közbeszerzési értékhatárt. Egybeszámítható-e az eltérő időben és teljesen eltérő tárgyban, valamint eltérő intézmények igénybevételével történő oktatási szolgáltatásokra vonatkozó beszerzés? Jól gondoljuk-e, hogy az eltérő tárgyú oktatásokat nem kell egybeszámítani, az egybeszámításnak nem lehet alapja az a tény, hogy általános értelemben oktatásra vonatkoznak? [Egybe csak akkor kellene számítani, ha magát az oktatásszervezést mint szolgáltatást kívánnánk igénybe venni (ezt azonban a HR-osztály végzi saját maga).]
2. cikk / 13 Egyházak közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Egyházi ingatlant szeretnénk felújítani pályázati pénzből. A támogatásra egyház pályázik. Ebben az esetben ki kell írni közbeszerzést a kivitelezésre?
3. cikk / 13 459/2016. kormányrendelet hatálya
Kérdés: A helyi önkormányzatok alanyaik-e a 459/2016. kormányrendeletnek? Van-e kötelezettségük a helyi önkormányzatoknak az 1 000 000 Ft feletti beszerzéseik esetén, a rendelet alapján három árajánlat beszerzésére?
4. cikk / 13 Keretmegállapodáson kívüli beszerzés lehetősége központosított közbeszerzés keretén belül
Kérdés: Papír, írószer, irodaszer beszerzése központosított közbeszerzés keretén belül történik. Néhány termék nem szerepel a keretmegállapodásban. Ezeknek a termékeknek az értéke nem jelentős, néhány ezer forint alkalmanként, egyedi igények alapján (éves szinten maximum 100 000 Ft az érték). Éves teljes papír-, írószer-, irodaszer-beszerzésünk kb. 24 M Ft uniós projektekkel. A 168/2004. kormányrendelet 8. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással azt az álláspontot hallottuk, hogy a keretmegállapodáson kívüli vásárlásnál közbeszerzést kell indítanunk, akár egy tollra is. Ez valóban így van?
5. cikk / 13 SZÉP kártya beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Széchenyi Pihenőkártyával kapcsolatban lenne kérdésem. Több helyütt (Közbeszerzési Levelek, Közbeszerzési Szemle) is olvastam, hogy az 55/2011. kormányrendelet szerint a SZÉP kártya beszerzése nem közbeszerzés-köteles, mivel nem visszterhes a szerződés. Feltehetőleg a rendelet 10. §-a alapján következtetnek erre. A KÉ-ben SZÉP kártyával kapcsolatos felhívást nem találtam, mi meghaladjuk a közbeszerzési értékhatárt e tárgyban, és három bank is tudja nyújtani ezt a szolgáltatást számunkra. Mi az álláspontjuk a SZÉP kártyával kapcsolatban, kell-e rá közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy a hivatkozott kormányrendelet 10. §-a alapján kivédhető, hogy nem közbeszerzés-köteles? (A banknak átutaljuk előre az összeget, és ő feltölti a számlákra.) De ha mégis le kellene folytatnunk, milyen bírálati szempontok lehetnek? A kártyákra, számlákra utalandó összeg ugyanannyi minden esetben, maximum az elfogadóhelyek száma változhat, itt nincs előteljesítés, kötbér stb., mivel mi utalunk, és utána él a feltöltött számla, tehát elég életidegen lenne a közbeszerzés, mégis 3 bank is tudja nyújtani a szolgáltatást. Vagy ezt az esetet a Kbt. 120. §-ának k) pontja alapján lehet kivételnek tekinteni, mint pénzforgalmi szolgáltatást?
6. cikk / 13 Tankerületi intézmény közbeszerzési értékhatár alatti beszerzése
Kérdés: Egy tankerület intézménye uniós forrásból szeretne árubeszerzést megvalósítani (számítógép, monitor, nyomtató, szoftver), a becsült érték nem éri el a 8 millió forintot. Szükséges a KEF-portálról a versenyt újraindítani, vagy lehet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kezdeni, esetleg verseny nélkül vásárolni?
7. cikk / 13 Beszerzés kizárólagosság fennállása esetén
Kérdés: Költségvetési intézmény BKV-bérletet biztosít dolgozói számára cafeteriajuttatásként. Érdeklődnék, hogy a Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti eljárást – figyelembe véve a BKV kizárólagosságát – intézetünknek le kell-e folytatnia, vagy azok "normál" eljárásban beszerezhetőek-e?
8. cikk / 13 Házon belüli beszerzések a gyakorlatban
Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? - Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? - Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?
9. cikk / 13 Közbeszerzés, beszerzés saját hatáskörben – központosított közbeszerzési rendszerben
Kérdés: A központosított közbeszerzési rendszerhez kapcsolódóan szeretném tudni, hogy mikor folytathat le az intézmény saját hatáskörben beszerzési vagy közbeszerzési eljárást?
10. cikk / 13 Szerződések fennmaradása jogutódlásnál
Kérdés: Az ajánlatkérő két intézményét a közeljövőben összevonják (általános iskola és óvoda). Az új intézmény jogutódja lesz mindkét intézménynek. Az óvoda egy évre szóló határozott idejű szerződéseket kötött élelmiszer-beszerzésre közbeszerzés nélkül, mert a beszerzés értéke nem érte el a közbeszerzési értékhatárt, az iskola pedig közbeszerzéssel kötött egyéves határozott idejű szerződéseket a beszállítókkal. Mi a teendő az egyesítést követően? Érvényben maradhatnak-e a szerződések névváltoztatással a lejáratukig, vagy meg kell szüntetni a szerződéseket, és új közbeszerzést kell lefolytatni az új, immár egyesített intézménynek?
