Köztartozásmentes adózói adatbázis vizsgálata

Kérdés: Az ajánlattevő nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, ezért az ajánlatkérő hiánypótlás keretében nullás adóigazolást kért. Az ajánlattevő a hiánypótlás keretében egy képernyőfotót nyújtott be, amelyen az látszik, hogy 9 hónappal ezelőtt még szerepelt az adatbázisban. Jól értelmezi az ajánlatkérő, hogy a fenti igazolás nem felel meg a követelményeknek?
Részlet a válaszából: […] ...A köztartozásmentes adózói adatbázisban az az adózó szerepelhet, aki/amely a közzétételt megelőző hónap utolsó napján a következő feltételeknek megfelel [az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §]: nincs a NAV-nál nyilvántartott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Megbízható adózói státusz elvesztése

Kérdés: A NAV arról tájékoztatott minket, hogy cégünk elvesztette a megbízható adózói státuszát. Ez amiatt következett be, hogy az egyik csoporttag nem megbízható, mivel nem működik több mint három éve. Vajon a megbízható adózói státusz elvesztése jár-e bármilyen negatív következménnyel a közbeszerzési pályázatokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...adózó, kockázatos adózó vagy egy köztes, semleges státusz. Esetünkben egyedül a kockázatos adózói státusz leírásában szereplő feltételek között szerepelnek olyan elemek, melyek adótartozásra utalnak az alábbiak szerint"Art. 157. § [A kockázatos adózó](1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] ...szabályával összhangban kell eljárnia, melyet köteles dokumentálni. Az összeférhetetlenségi szabály pártatlanságot és függetlenséget feltételez, amely egyben azt is jelenti, hogy az összeférhetetlen képviselő semmilyen módon nem vehet részt sem az előkészítésben, sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét.Feltételes eljárás esetében támogatás iránt pályázik az ajánlatkérő, mely feltétele a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] ...Egyrészt a 41/C. §-ában felsorolja, mikor lehet esetileg eljárási cselekmények vonatkozásában eltérni, ahol a 41/C. §-ban foglalt feltételek fennállnak. Másrészt a 41/C. § (2) bekezdése felsorolja azokat az eljárási cselekményeket, melyeket biztosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Felhívás módosításáról szóló értesítés elkésettsége

Kérdés: Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő a felhívás módosításáról későn értesíti a gazdasági szereplőket, mivel a hirdetmény módosításának hiánypótoltatása elhúzódott?
Részlet a válaszából: […] ...számú ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság az alábbiak szerint mérlegelte az adott esetet, és hozta meg elmarasztaló döntését.Feltételezzük, hogy a kérdésben foglalt esetben a Közbeszerzési Hatóság ellenőrzi a hirdetményeket, és az ellenőrzés ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Ajánlatkérőnek minősülő szervezet regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Hogyan lehet most ajánlatkérő szervezetként bejelentkezni a törvény hatálya alá? Mivel az EKR-es belépés feltétele eleve az, hogy a törvény hatálya alá tartozzon a szervezet, hogyan lehet feloldani azt az ellentmondást, hogy valaki az EKR-en keresztül jelentkezzen be?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 35. §-ának (6) bekezdése alapján minden, a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet – a Kbt. 5. § (2)-(4) bekezdése szerinti ajánlatkérő kivételével – köteles legkésőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Hirdetmények keresése az EKR-ben

Kérdés: Mitől függ az, hogy az EKR-ben egyes hirdetményekre szükséges-e az érdeklődés jelzése? A megjelenő hirdetmények – E10, E20, E40 – nagy részéhez szükséges, és nem az érdeklődési határidő szerint, hanem az ajánlati határidő szerint listáz dátumra kereséskor. Lehetséges, hogy az előzetes tájékoztatókat nem listázza a rendszer? Vagy ha igen, hogyan kell rákeresni úgy, hogy még legyen lehetőség az érdeklődés jelzésére?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes tájékoztatói megjelennek a hirdetmények között. A kérdező a hirdetmények közötti keresi az előzetes tájékoztatókat, emiatt feltételezzük, hogy az összefoglaló tájékoztatókra is gondol. Mivel az összefoglaló tájékoztató valójában nem minősül hirdetménynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.
1
2
3
6