36 cikk rendezése:
1. cikk / 36 A FAKSZ tevékenységi köre
Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
2. cikk / 36 Keretmegállapodástól eltérő szerződéses feltételek előírása
Kérdés: Ajánlatkérőként 3 éves keretmegállapodást kötöttünk csomagolási rendszereink javítására, karbantartására. A keretmegállapodás alapján 3 havonta kötünk szerződést a konkrét gépekre. Szerződő partnerünk az előző két negyedévben késve teljesített, emiatt megemelnénk a késedelmi kötbér mértékét a következő időszakokra tervezett szerződésekben. Megtehetjük ezt?
3. cikk / 36 Keretszerződés a közbeszerzésben
Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
4. cikk / 36 Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben
Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
5. cikk / 36 Alvállalkozás keretmegállapodásnál
Kérdés: Ha indulunk egy keretmegállapodásos eljárásban, de nem jutunk be a zárt körbe, a verseny újranyitásával indított ajánlatok nyertesénél lehetünk alvállalkozók? Mi a helyzet akkor, ha bejutunk a zárt körbe, és az újranyitásnál szeretnének minket alvállalkozóként bevonni?
6. cikk / 36 IT-eszközök beszerzése DBR-ben
Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
7. cikk / 36 Tárgyalási lehetőség a DBR-ben
Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk keretmegállapodás helyett. Ellenben a DBR esetében nem látunk tárgyalásra lehetőséget, márpedig a szolgáltatások, melyekre indítanánk az eljárást, ezt szükségessé teszik. Milyen módon tudjuk megoldani a problémát?
8. cikk / 36 Mennyiségi paraméterek megadásának kötelezettsége
Kérdés: Az ajánlatkérő olyan szerződést szeretne kötni árubeszerzésre, amelyben nem tudja előre megjelölni, hogy pontosan milyen mennyiségű árura lesz szüksége a szerződés hatálya alatt, vagyis az eljárásban a mennyiségeket csak tájékoztató jelleggel, az összehasonlíthatóság kedvéért adja meg. Az ilyen keretszerződés megkötésére irányuló eljárás csak a keretmegállapodásos eljárás lehet, vagy más (nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos) eljárásban is kiválaszthatjuk a nyertest? Ha nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás eredményeként is köthető keretszerződés, miben különbözik ez a Kbt. 110. § (3) bekezdésének a) pontjától?
9. cikk / 36 Keretmegállapodás egy ajánlattevővel
Kérdés: Milyen közbeszerzési eljárás az, melynek megnevezése: keretmegállapodás egy ajánlattevővel?
10. cikk / 36 46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre
Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
