Részvételi jelentkezésben nem szereplő alvállalkozó megjelölése az ajánlatban

Kérdés: Részvételre való jelentkezés után meg lehet-e jelölni az ajánlati szakaszban új, 10 százalék feletti alvállalkozót, amely nem szerepelt a részvételi jelentkezésben, és nem alkalmasság igazolásához szükséges? A második szakaszban keresett meg minket egy cég, hogy szeretne velünk dolgozni, és nevesítését kérte a mi ajánlatunkban. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...de ebben az esetben nem erről van szó.A Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése értelmében a hiánypótlás keretében nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. A hiánypótlás során a törvény 26. §-ának nem megfelelő alkalmazása esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Kommunikáció postai úton közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján építési beruházás tárgyában. A felhívással megkeresett négy ajánlattevő mindegyike adott be ajánlatot. Az ajánlattevők közül három rendelkezik faxelérhetőséggel, a negyedik csak e-mail címet adott meg, faxelérhetősége nincs (ez tapasztalataink szerint ma már egyre ritkább, de kisebb cégeknél még előfordul). A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 35. § (1) bekezdésében leírtak szerint az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden kommunikáció írásban történik. A (2) bekezdés szerint az írásbeli nyilatkozatok teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján; b) faxon; c) elektronikus úton. A (4) bekezdés alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában. Az (5) bekezdés szerint a Kbt. alapján előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. A negyedik ajánlattevő részére történő iratmegküldés nem lehetséges faxon (nem rendelkezik faxszal) vagy elektronikus úton (az ajánlatkérő nem rendelkezik az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fokozott – vagy attól magasabb – biztonságú elektronikus aláírással). Az ajánlattevővel postai úton történő kommunikáció jelen esetben álláspontunk szerint indokolt, ezzel azonban sérül az ajánlattevők esélyegyenlősége, hiszen az ajánlattevő – a másik három ajánlattevővel ellentétben – esetleg csak több nappal később kapja meg a kiküldött iratokat. Ezt véleményünk szerint csak azzal kerülhetjük ki, ha minden ajánlattevő részére postai úton küldjük meg az iratokat – ez viszont komoly időveszteséget jelent az eljárás szempontjából, illetve a küldemények esetleges postai elvesztése miatt kockázatot is. Az eljárás során felvett jegyzőkönyvek, a hiánypótlási felhívás(ok), és az egyéb, az eljárás során keletkezett, az ajánlattevőknek eljuttatandó dokumentumok kiküldése során a fentebb vázolt helyzetben hogyan valósítható meg a Kbt. hivatkozott rendelkezéseinek és alapelvének betartása? Hogyan történhet minden szempontból jogszerűen a dokumentumok megküldése az ajánlattevők részére?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem kíván fokozott biztonságú elektronikus aláírást szerezni, nem fogja tudni igazolni, hogy maga küldte el a vonatkozó dokumentumot, és a dokumentum nem változott a küldés során. Érdekes, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság 469/2012. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Előzetes minősítés

Kérdés: Mit jelent nemzetbiztonsági beszerzésnél az előzetes minősítés? Ki kezdeményezheti?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdéssel érintett beszerzésieljárásban ajánlattevőként vagy alvállalkozóként kizárólag a jegyzékre felvettgazdasági szereplő vehet részt. A jegyzéken– az Mavtv. szerinti telephely-biztonsági tanúsítvánnyal (atovábbiakban: TBT)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Előzetes és beszerzéshez kötődő minősítés

Kérdés: Van-e különbség az előzetes minősítés és a beszerzéshez kötődő minősítés között?
Részlet a válaszából: […] ...a 218/2011. kormányrendelet különbséget tesz a kétféleminősítés között. Amíg az előzetes minősítést az érintett gazdasági szereplőkérheti, és konkrét beszerzési eljárástól függetlenül, addig a beszerzésieljáráshoz kötődő minősítést az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Konzorcium igazolása a kizáró okok vonatkozásában

Kérdés: A kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tekintetében konzorcium (közös ajánlatevők) esetén ki minősül ajánlattevőnek? Az, akit felhatalmaznak a konzorciumi tagok (esetünkben három) a vezetésre, vagy továbbra is mind a három konzorciumi tag a negyedik taggal – vezetővel – együtt? Tehát elégséges-e a vezetőnek nyilatkoznia/igazolnia a kizáró okok hiányát, vagy mellette párhuzamosan mindegyik konzorciumi tag és a vezető is köteles nyilatkozni/igazolni azt?
Részlet a válaszából: […] ...közös ajánlattételre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 25.§-a rögzíti az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagynyújthat be részvételi jelentkezést;– az előző bekezdés szerinti esetben a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Konzorcium a közbeszerzésben 2012-től

Kérdés: Változtak-e a konzorciumra vonatkozó elő­írások?
Részlet a válaszából: […] ...új Kbt. a gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályokközött a korábbi konzorciumi szabályok megtartása mellett továbbirendelkezéseket tartalmaz az alábbiak szerint.Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagynyújthat be részvételi jelentkezést. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Kifizetés konzorcium tagjának

Kérdés: Lehet-e a konzorciumi szerződésben meghatározni azt, hogy az ellenértéket csak az egyik konzorciumi tagnak fizesse az ajánlatkérő, ezáltal e tagnak elszámolási kötelezettsége keletkezik a konzorciumi tagokkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől ugyanakkor annyi segítséget kapnak agyakorlatlanabb közös ajánlattevők, hogy a Kbt. felhívja figyelmüket azalábbiakra: – több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagynyújthat be részvételi jelentkezést; – az előző bekezdés szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Alvállalkozó cseréje 2012-ben

Kérdés: Cserélhetek-e alvállalkozót az új Kbt. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...de cseréjére a hiánypótlás keretében sem lesz lehetőség atovábbiakban.Az új Kbt. 26. §-a értelmében, ha egy gazdasági szereplő aközbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenülrészt venni a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Alvállalkozó átminősítése

Kérdés: A későbbiekben lesz-e lehetőség a 25 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó átminősítésére?
Részlet a válaszából: […] ...mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó csak közösajánlattevőként kerülhet bevonásra.A 26. § értelmében, ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzésértékének 25 százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni aszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Közös ajánlattétel az új törvényben

Kérdés: Változnak-e a közös ajánlattétel szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...részét egyjogszabályhelyen, a 25. §-ban vonták össze, továbbá egy kiegészítő elem az újtörvény 55. §-ában is található.A gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályok között újdonsága képviselő kijelölésére vonatkozó előírás a (2) bekezdésben. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
1
19
20