Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...rendszertől való eltéréstől az értékelési szempont részletes leírásáig, vagy a beszerzési tárgy részletes leírásáig a hazai gyakorlat túlzó tartalmat követel meg az ajánlatkérőktől, akik (amelyek) egyre több rövidítéssel, szóközhiánnyal igyekeznek megoldani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

ESPD minősített ajánlattevő általi kitöltése

Kérdés: Minősített ajánlattevő eltekinthet az ESPD kitöltésétől? Vagy vannak számára is kötelező részek?
Részlet a válaszából: […] ...oki vagy alkalmassági megfelelésre vonatkozó adatokat. Ennek indoka, hogy a minősített ajánlattevői rendszer az alkalmasság igazolására gyakorlatilag nem alkalmas, hiszen kevés annak az esélye, hogy olyan alkalmassági követelményt ír elő az ajánlatkérő, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] ...a védett műhelyek nyilvántartásba vételével kapcsolatos általános szabályokat rögzíti, hanem túlmutatva az eredeti felhatalmazáson, gyakorlatilag a védett műhelyek nyilvántartásával kapcsolatos részletes szabályokat is. A hivatkozott jogszabály vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrendben irányadó szabályokat a Kbt. 114. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...járó ellenértéket vegye figyelembe az ajánlatkérő. A módosítás beemelte a jogszabályba az ennek megítéléséhez az Európai Bíróság gyakorlatában irányadó szempontot. Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Közbeszerzés.hu portál "hatálybalépése"

Kérdés: Mikortól lehet már keresni is a közbeszerzés.hu-n, azaz a saját nemzeti eljárásrendben indított közbeszerzésemet mikor fogom könnyen megtalálni?
Részlet a válaszából: […] ...kiépüléséhez, amely akár a későbbiekben ingyenes hirdetményközzétételt is eredményezhet – hasonlóan az EU-tagállamok gyakorlatához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Helyben központosított közbeszerzés kiépítése

Kérdés: A megyei önkormányzat az általa irányított intézményeire kiterjedően – az előzetes felméréseket követően – ki szeretné alakítani a helyben központosított közbeszerzés intézményét. A fenti jogszabály-módosítást kezdeményező törvényjavaslat és a parlament által elfogadott törvény több ponton eltér egymástól. A törvényjavaslat tartalmazta azt, hogy a rendelet megalkotásánál a Kbt. és a 168/2004. Korm. rendelet szabályait is alkalmazni kell. Az elfogadott törvényben már csak annyi van, hogy a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Jól értelmezem-e, hogy a helyben központosított közbeszerzés a már létező és működő központosított közbeszerzés szabályait figyelembe véve építhető ki, de attól, amennyiben a Kbt. ezt nem tiltja, el is lehet térni a rendelet megalkotásánál? Maga a módosító – 2006. évi CXXXV. – törvény csak a leglényegesebb és a megalkotandó rendelet kötelező tartalmi elemeit nevezi meg, és a rendeletben ezek köré építkezve kell a rendszer kiépítéséről és működtetéséről rendelkezni. A törvényjavaslat tartalmazott egy olyan feltételt is, hogy az önkormányzat a rendeletében kijelöli a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított és kizárólagos tulajdonában álló szervezetet, az elfogadott törvényből ugyanakkor kimaradt a kizárólagos tulajdonában mondatrész. A fentiekkel kapcsolatban felmerült annak a kérdése, hogy elméletben nem ütközik-e a Kbt.-be egy olyan megoldás, hogy a helyben központosított rendszer működtetését egy, az önkormányzattól teljesen független, közbeszerzési eljárással kiválasztott szervezetre bízzuk. (Én azt gondolom, hogy ez több szempontból nem szerencsés megoldás, de az elvi lehetősége nem kizárt.)
Részlet a válaszából: […] ...azaz a jövőe-közbeszerzésének megvalósítására. Lehetőség van tehát független szervezetkiválasztására, de a hazai közbeszerzési gyakorlat és az önkormányzatokrugalmassága egyelőre vélhetően nem ebbe az irányba fogja elmozdítani a helybenközpontosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Egyidejű tájékoztatási kötelezettség teljesítése eljárás visszavonása esetén

Kérdés: Közösségi rezsimben folytatott eljárás visszavonása esetén milyen módon van lehetősége az ajánlatkérőnek a Kbt. 76. §-ának (2) bekezdésében előírt egyidejű tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a hirdetmény feladására a Kbt. 44. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni, és a Közbeszerzések Tanácsa csak a feladást követő napokban tájékoztatja az ajánlatkérőt a hirdetmény feladásáról?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés egy gyakorlati problémára utal, hiszen azajánlatkérő a Közbeszerzések Tanácsa részére küldi el hirdetményét feladásra. Afeladás napját a Kbt. 44. § (5) bekezdésének megfelelően a KözbeszerzésekTanácsának kell igazolnia. A törvény 76. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

EU-s hirdetmények terjedelmi korlátjai

Kérdés: Miért nem lehet 650 szónál hosszabb hirdetményeket megjelentetni? És hogyan tudom ezt megoldani, amikor lehetetlen leszorítani 1500 szó alá, nemhogy 700 alá a hirdetményünket? Hogyan csinálják ezt vajon más EU-tagállamokban?
Részlet a válaszából: […] ...a nem elektronikusan érkezett, 650 szónál hosszabb hirdetményeket. Aprobléma nem elsősorban a hirdetmény hosszával van – bár a hazai gyakorlat,elsősorban az Európai Unióban egyedülálló hirdetmény-ellenőrzés eredményekéntaz igen hosszú és részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Közbeszerzési Értesítő a Közbeszerzések Tanácsának honlapján

Kérdés: Miért nem naprakész a Közbeszerzési Értesítőt tekintve a Közbeszerzési Tanács honlapja? Várható-e ebben változás a közeljövőben? Lesz-e például keresési lehetőség, vagy elérhetők lesznek-e a régebbi számok?
Részlet a válaszából: […] ...Hivatalos Lapja kizárólagosan elektronikus formában jelenik meg, mely az európai szokásokat, trendeket figyelembe véve előrevetíti a hazai gyakorlat elektronikus irányba való elmozdulását. Az első fázisban – amely jelenleg is tart – a párhuzamosság nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.