Kizáró ok és alkalmatlanság a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: Ha az alkalmassági feltétel hiánya és a kizáró ok a szerződés teljesítésének időszakában következik be, fel kell bontanom az ajánlattevővel kötött szerződésemet? Mi a teendő akkor, ha az alvállalkozó vagy az erőforrás-szervezet válik érintetté a fenti körben?
Részlet a válaszából: […] ...– 36/A. § (1) bekezdés a) és b) pontja.Annak ellenére, hogy korábbi tartozásokról szól az előírás, az adótartozást a gyakorlatban a mai napig a kifizetés feltételének tekinti több ajánlatkérő, azaz a korábbi szabályok továbbélése figyelhető meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Alkalmatlanság megállapítása pénzintézeti nyilatkozat alapján

Kérdés: Ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, melynek vonatkozásában bankja olyan nyilatkozatot ad, hogy egy adott bankszámlája vonatkozásában fizetési kötelezettségeit nem teljesíti pontosan. Ez a megfogalmazás nem túl általános? És ha nincs adótartozásom, akkor az esetleges mondjuk 30 napos egyéb irányú fizetési késedelem miatt miért vagyok alkalmatlan? A bank egyébként honnan látja, hogy egy adott számlát késedelmesen egyenlítek ki, és elvárható-e tőle ez a nyilatkozat? Jogszerű az előírás?
Részlet a válaszából: […] ...sikerült, ennélcizelláltabban is meg lehet fogalmazni az alkalmasságra/alkalmatlanságravonatkozó feltételt. Az ajánlatkérők szokásos gyakorlatában ugyanakkor lehetilyen alkalmatlansági feltétellel találkozni. Az előírás jogszerű. A bank -mint számlavezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Adóigazolás érvényessége a Ket. hatálybalépése után

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott kizáró ok tekintetében a 63. § (3) bekezdés szerinti igazolás fogadható el. Azonban a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 83. § (3) bekezdése kimondja, hogy – többek között – az adóigazoláson is fel kell tüntetni, hogy azt az adóalany mely szerv eljárásában kívánja felhasználni. Eddigi gyakorlat szerint az ajánlattevő egyszerre több igazolást kért, mivel azok lényegében egy évig felhasználhatók az eljárásokban. Elfogadható-e az ajánlatkérő által olyan adóigazolás, amelyen az igazolás kiállításának "céljaként" nem az ő eljárása, hanem egy korábbi eljárás ajánlatkérője szerepel. Helyes-e az az álláspontunk, hogy azért fogadható el ilyen igazolás, mert a Ket. nem mondja ki, hogy az ilyen okirat csak az adott célra használható fel, és a Kbt. szerinti kizáró ok alóli mentességet is egyértelműen bizonyítja, mivel az nem az ajánlatkérő szervezettől függ?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e)pontjában meghatározott igazolások addig az időpontig fogadhatók el, amígalkalmasak a bennük foglalt tény, állapot (egy évnél régebben lejártadótartozás hiánya) igazolására. Ez pedig független attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Minősített ajánlattevői igazolás mint pályázati feltétel

Kérdés: A Kbt. 65-69. §-ai meghatározóak a pénzügyi-gazdasági és műszaki alkalmasság vonatkozásában. Kérdésünk ezzel kapcsolatban: kiköthető-e, hogy a pályázó rendelkezzen a Közbeszerzések Tanácsának minősített ajánlattevői igazolásával?
Részlet a válaszából: […] ...mint például agyógyszergyártók esetében az ISO:9001 minőségirányítási rendszer helyett a GMP(Good Manufacturing Practice = Jó Gyártási Gyakorlat) elnevezésűminőségbiztonsági rendszer -, amely szélesebb körben elterjedt, akkor apályázati feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.