Visszavont ajánlat érvénytelenné nyilvánítása

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be az EKR-ben, majd ezt követően visszavonta azt, valamint úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Mindezek alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy annak visszavonása sérti a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdésében előírt ajánlati kötöttséget. Az érvénytelenítés jogcíme: Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont: egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez miért nem ütközik a Kbt.-be, amikor erre a lehetőségre külön eljárási cselekmény is létezik az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati kötöttségi időszakban, tehát a Kbt. megsértése fennáll, melyet nem nivellál a rendelkezésre álló informatikai megoldás, ami gyakorlatilag lehetővé teszi ezt a cse­lekményt, hiszen ennek hiányában a szerződés megkötésekor derülne ki a szerződésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása tárgyalásos eljárásban műszaki tartalomnak nem megfelelés esetén

Kérdés: Van-e lehetőségem a tárgyalás során kizárni azt a partnert, aki már az első körben teljesen másként értelmezi az eljárási dokumentumokat, és gyakorlatilag a műszaki tartalmat úgy kifacsarja, hogy semmilyen módon nem fogom tudni használni a termékét?
Részlet a válaszából: […] ...a következő ajánlattétel során az első ajánlattétel félreértései helyrehozhatók. Mindez nem jelenti azt, hogy az első ajánlattétel gyakorlatilag egészen másról szólhat, mint az eljárási dokumentumok. Ha például az ajánlatkérő termék és szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása érintheti-e az érintett gazdasági szereplők hatékony bírói jogvédelemhez való jogát."Az olasz ügyben az olasz bírói gyakorlatból következik ugyanis, hogy "kivételesen elismerhető olyan gazdasági szereplő eljáráshoz fűződő érdeke, amely nem nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...e szerződés teljesítése során felmerült nehézségekből eredő jogvita lezárása érdekében.Az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatából következik, hogy az abból eredő egyenlő bánásmód elve és az átláthatósági kötelezettség megakadályozza azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlat kiegészítése

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő elő­írta, hogy valamennyi ajánlati sor beárazandó. Két sort nem áraztunk be, így az ajánlati ár gyakorlatilag nem valós. Ez kiegészíthető? Ilyen módon az ajánlatkérő elbírálja az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A hiányzó két sor beárazása a benyújtott ajánlat kiegészítése, módosítása lenne. Az ajánlattételi határidő lejártát követően az ajánlatok kiegészítésre, módosítására csak szűk körben kerülhet sor, az erre vonatkozó korlátokat a Kbt. 67. §-ának (7) és (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] ...induló tárgyalásos eljárás hirdetmény- és dokumentációmódosításra vonatkozó részletszabályait tartalmazza. Ezek a részletszabályok gyakorlatilag ismétlik a nyílt eljárás szóhasználatát, lényegük, hogy a két- vagy többszakaszos eljárás első szakaszában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Kárigény kiírás többszöri visszavonása miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a pályázatot harmadik alkalommal vonja vissza. Emiatt jelentős költségünk merült fel. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása, és érvényesíthetjük-e a szükségtelenül felmerült költségeink iránti igényünket?
Részlet a válaszából: […] ...Összességében tehát a fenti 165. § ugyan a bizonyítás körének meghatározása során úgy fogalmaz: "elegendő bizonyítani", mégis a gyakorlatban valójában szükséges a fentiek bizonyítása. Amennyiben erre nincs lehetőség, hiszen még nem történt meg az ajánlattétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Hirdetményi kellék részajánlattételnél

Kérdés: Miért kell részajánlattételnél a "valamennyi részre" opciót bejelölni minden alkalommal az eljárást megindító hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] ..."valamennyi részre" előírás, továbbá a hatályos Kbt. 46. §-ának (3) bekezdése együttesen értelmezendő, és ad választ a gyakorlatban kialakított hirdetményminta-kitöltési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Projektszervezettel kapcsolatos követelmények a jelenlegi szabályozásban és 2012. január 1-jétől

Kérdés: A gyakorlatban hogyan kell alkalmazni a Kbt. 55. §-át? Jövőre is ugyanez marad a szabály?
Részlet a válaszából: […]  A jelenleg hatályos szabály a törvény 55. §-ában kitér aprojektszervezet létrehozására, valamint az ajánlatkérő tájékoztatásikötelezettségére az alábbiak szerint.Ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében lehetővéteszi vagy megköveteli gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...kiválasztása eseténalkalmazható módszerekkel és az ajánlatok elbírálásával, azonban az ajánláselsősorban elvi síkon marad, néhány gyakorlati tanáccsal ellátva azajánlatkérőket – KÉ 2010. évi 152. szám; 2010. december 22.1.Például az ajánlás része, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
1
2
3
4