Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások kapcsán az ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége. Az ezzel kapcsolatos joggyakorlat gyökerei egészen az 1995. évi, első közbeszerzési törvényig nyúlnak vissza. Ez a jogszabály még csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Teljesítésbe be nem vont kapacitást nyújtó/alvállalkozó polgári jogi igénye

Kérdés: Milyen polgári jogi igény illeti meg a kapacitást nyújtót/alvállalkozót, ha bevonására utóbb mégsem kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ...– nevesített alvállalkozónak a szerződés teljesítésébe történő bevonását. Az ilyen alvállalkozó mellőzésére a bírói gyakorlat egyébként – már a vonatkozó jogszabályi rendelkezés hatálybalépése előtt is – a teljesítés jogi hi­bájaként tekintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a szándékosságnak nem feltétlenül szükséges fennállnia a hamis adatszolgáltatás megállapításakor. Ez az eset és a hazai joggyakorlat is arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyilatkozattétel során az ajánlattevőknek komolyan foglalkozniuk kell annak kockázatával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Öntisztázás hamis adatszolgáltatás esetén

Kérdés: Hogyan lehet hamis adatszolgáltatás esetén öntisztázni, amikor a jogsértés megtörtént, ráadásul épp a közbeszerzési eljárásban? Van annak relevanciája, hogy valamely gazdasági szereplő megígéri, hogy soha többé nem tesz ilyet? Egyáltalán vizsgálja a DB ilyenkor az eredeti ügyet?
Részlet a válaszából: […] ...során következett be, nincs relevanciája, hiszen az öntisztázásra ebben a kizáró oki csoportban is lehetőség van. A nemzetközi gyakorlat egyelőre igen gyér ebben a kérdéskörben, a KH saját gyakorlata egyre több sikeres határozatot eredményez, ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés ellen pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül lehet benyújtani. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a jogsértés a kérelmezőnek később, a fenti határidők leteltét követően jutott tudomására. Ilyenkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.