Alkalmassági feltételek igazolása az új szabályok szerint

Kérdés: Egy önkormányzat által kiírt, 3 milliárd forintos becsült értékű beszerzésről van szó. Uszoda és élményfürdő PPP konstrukcióban történő megvalósítására és annak 20 éves futamidejű üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezik. "A" ajánlattevő az ajánlatételi határidőt megelőző egy hónapban alakult, 3 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkező kft., amellyel szemben a Kbt.-ben szabályozott kizáró okok fennállása nem állapítható meg, és ezt igazolja is. Az ajánlatkérő által kért alkalmassági feltételrendszerre azt nyilatkozza, hogy "én magam alkalmatlan vagyok, de Z Kft. erőforrásaira támaszkodom". Z Kft. minden kizáró okra a Kbt. alapján nyilatkozik, kezességet vállal a szerződés teljesítéséért stb. Az ajánlatkérő beszerzi Z Kft. cégkivonatát, és megállapítja, hogy 15 napja a Bahamákon bejegyzett off-shore társaság, amelyről nem állapítható meg, hogy honnan van 3 milliárd forint összegű tőkéje, kik állnak mögötte, honnan ered ez a pénz, ha egyáltalán rendelkezésre áll stb. "B" ajánlattevővel szemben a kizáró okok nem állnak fenn, ezt megfelelően igazolja, minden, az ajánlatkérő által előírt rendkívül szigorú alkalmassági feltételt a Kbt.-ben előírt módon igazol. "A" ajánlattevő ajánlata azonban a bírálati szempontok alapján 1 százalékkal kedvezőbb. Biztosít-e a Kbt. törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzat – szándéka ellenére – részt vegyen az "A" ajánlattevő által megvalósítani kívánt pénzmosásban?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen laza szabályok megállapítására,melynek eredményeként akár több ajánlattevő mögé is állhatna ugyanazonerőforrás, amely gyakorlatilag patthelyzetet eredményezne, hiszen nem azonosalvállalkozó bevonásáról van szó, ezt pedig egyértelműen tiltja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Alvállalkozó ajánlatkérő általi kiválaszthatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé, értékhatár nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény alapelveibe ütközne [Kbt. 1.§-ának (2) bekezdése], illetve nem diktálhat az alvállalkozó bevonásatekintetében sem, hiszen gyakorlatilag így előnyben részesíthetne egy adottcéget, a biztos bevétel reményében, s ezzel esélyegyenlőtlenséget teremtve apiacon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Új alvállalkozó bevonása a szerződés teljesítésébe

Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha a szerződés teljesítése a közbeszerzési eljárásba bevont alvállalkozóval nem teljesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulhat, feltéve, hogy azmegfelel a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra meghatározott követelményeknek.Az ismertetettek a gyakorlatban egyrészt azt jelentik, hogyabban az esetben, ha az ajánlatkérő a felhívásban nem írta elő a közbeszerzésértékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Hiánypótlás elkerülése hirdetményfeladásnál

Kérdés: Mit javasolnak, hogyan kell kitölteni egy hirdetménymintát, hogy ne legyen hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...mind az ajánlatkérők, mind a Szerkesztőbizottság most tanulja, értelmezi. Ki kell alakulnia a mindenki által elfogadott és ismert gyakorlatnak, amelyhez valóban sokszor nem nyújt elég segítséget a 15/2004. IM rendelet 31. melléklete, azaz a minták kitöltési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] ...rezsim alapján lebonyolított közbeszerzési eljárás lefolytatására nyílik jogszerű lehetőség. Speciális szabályozásunk azonban sokkal gyakorlatiasabban közelít a kérdéshez. Építési beruházás esetén ugyanis nem a beruházás olyatén részekre bontása, mint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
1
2
3