Igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése

Kérdés: A Kbt. 151. §-ának (9) bekezdése, valamint a 45/2015. MvM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése tartalmilag szinte teljesen megegyezik. Szembeötlő különbség, hogy a Kbt. a befizetett igazgatási szolgáltatási díj háromszázezer forintot, míg az MvM rendelet a kétszázezer forintot meghaladó részét rendeli visszatéríteni a kérelmező részére. Agyakorlatban melyik rendelkezést alkalmazza a Közbeszerzési Döntőbizottság?
Részlet a válaszából: […] ...Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.A gyakorlatban a 300.000 forint feletti részt utalja vissza a jogorvoslati fórum.(Kéziratzárás: 2021. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Igazgatási szolgáltatási díj ajánlatkérő által indított jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját maga ellen indít jogorvoslati eljárást, abban az esetben meg kell fizetnie a becsült érték szerint az igazgatási szolgáltatási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése alapján a kérelmező részére az igazgatási szolgáltatási díj visszafizetéséről rendelkezett.A szabályozás és a joggyakorlat is azt támasztja tehát alá, hogy az ajánlatkérő valóban mentesül a saját tevékenysége vagy mulasztása miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Jogorvoslati eljárások díja

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
Részlet a válaszából: […] ...része közérdekű bejelentésre irányul. Ennek két módja lehetséges a rendelkezésünkre álló döntőbizottsági határozatok és joggyakorlat alapján. Az egyik lehetőség, hogy a kérelmező közvetlenül fordul a jogorvoslati fórumhoz. Az 586/2012. számú ügyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításra kerül, nem borítékolt a túllépés mértéke 15 százalékának bírságként való kiszabása, de a jogorvoslati fórum gyakorlata értelmében az esetek többségében bírságot szabnak ki, azaz az ajánlatkérő együttműködő magatartása vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...hivatalos közbeszerzési tanácsadók tevékenységére, ahivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzésigyakorlatra és annak igazolására, a hivatalos közbeszerzési tanácsadóknévjegyzékére, annak vezetésére, valamint a névjegyzékbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülés "haszna"

Kérdés: Mi az értelme a minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülésnek, ha gyakorlatilag szinte valamennyi ajánlatkérő szigorúbb minősítési szempontokat határoz meg a kizáró okok és azok igazolási módja tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a minősített ajánlattevők jegyzéke azalkalmassági kritériumok vonatkozásában azonos kötelezettségeket határoz megminden beszerzési tárgy vonatkozásában, mégpedig becsült értéktől függetlenül. A közbeszerzési törvény 12. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...A Közbeszerzési Döntőbizottság az indokolatlanul magaseljárási költség összegét mérsékelheti. Döntését indokolni köteles.A gyakorlatban a Döntőbizottság például az önkormányzatok ésa közszolgáltatók esetében differenciáltabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
Részlet a válaszából: […] ...közzétételére lehet hivatkozni a Kbt. 323. § (3) bekezdésének a)pontja értelmében. Megjegyezzük, erre vonatkozóan nem rendelkezünk gyakorlatitapasztalattal. Az esetleges jogorvoslati eljárás megindításához a következőKbt.-beli rendelkezésekre hívjuk fel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Jelentkezés a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe

Kérdés: Milyen – elsősorban gyakorlati – szempontokat kell figyelembe venni a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő felvétel iránti kérelem kitöltésekor?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseket tartalmazzák: – hivatalos közbeszerzési tanácsadó az, aki felsőfokúvégzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal, továbbá legalábbhároméves – külön jogszabály, a 29/2004. IM rendelet szerint – igazoltközbeszerzési gyakorlattal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Igazgatási szolgáltatási díj megfizetése

Kérdés: A Kbt. meghatározza, hogy egyes eljárásokért szolgáltatási díjat kell fizetni. A gyakorlatban hogyan történik a díjak megfizetése?
Részlet a válaszából: […] A kérdést a Kbt. 393. §-ának (2) bekezdése rendezi. Eszerinta Kbt. 324. §-ának (3) bekezdése, a 355. §-ának (2) bekezdése, a 382. §-ának(2) bekezdése és a 387. §-ának (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatásidíj, a Kbt. 338. §-a szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.
1
2