Versenytárs teljesítésképtelenségével kapcsolatos információ felhasználása

Kérdés: Amennyiben tisztában vagyok azzal, hogy a versenytársam nem tudja teljesíteni a szerződést, hiszen látom, hogy milyen projekteket nyer, és mennyi embere, gépe van, felhasználhatom-e ezt az információt az eljárás során, ha még alá is tudom támasztani azt eredményről szóló tájékoztatók, nyilvános közbeszerzési szerződések bemutatásával?
Részlet a válaszából: […] ...fórum, jelesül, hogy "a szabad erőforrás mennyisége nem egy állandó érték".Az érintett D. 168/2022. számú ügyben a kérelmező gyakorlatilag teljesen hasonló probléma miatt kezdeményezett előzetes vitarendezést, majd jogorvoslatot is. Mindezt azzal indokolta,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...járó ellenértéket vegye figyelembe az ajánlatkérő. A módosítás beemelte a jogszabályba az ennek megítéléséhez az Európai Bíróság gyakorlatában irányadó szempontot. Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Mérleg "kiváltása" pénzügyi alkalmasság igazolásakor

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság igazolására miért csak a mérleget kérik az ajánlatkérők? Ha ezt írja elő az ajánlatkérő, és nekem negatív a mérlegem, akkor azt mivel válthatom ki? Van lehetőségem az árbevétellel kiváltani, ami egy lehetséges opció a frissen létrejött cégek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...(5) és (6) bekezdése értelmében e körben erőforrást nyújtó szervezet bevonása.Ennek keretét az (5) bekezdés fogalmazza meg, mely gyakorlatilag külső szervezet részéről lehetővé teszi saját képességeinek "kölcsönbe adását" az alábbiak szerint.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...aki összeférhetetlen. Mindenkit, akivel valaha kapcsolatban voltakvagy vannak, nincs lehetőség kizárni az ajánlattételből, ezért a gyakorlatban,ha kiderült az összeférhetetlen helyzet, a tagok lecserélték. Abíráló­bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...legalább a következő feladatot ellátó szakembereknek(szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmaigyakorlatuk ismertetését, és igazolja, hogy az érintett személyek (szervezetek)jogosultak a feladat ellátására: felelős műszaki vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

60 napos cégkivonat "valóságtartalma"

Kérdés: 60 napos cégkivonatból mit tud ellenőrizni az ajánlatkérő? A hatályos cégadatokat?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartásbólingyenesen jogosult. A cégadatok pedig ilyennek minősülnek, tehát helyes lennea megváltozott jogszabályoknak megfelelő gyakorlat kialakítása az ajánlatkérőkoldalán, mellyel az ajánlattétel költségei is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Ajánlat hibáinak kiigazítása

Kérdés: Mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatban az ajánlattevő hibakiigazításokat eszközölhet, ugyanakkor abban nem lehet törlés, közbeiktatás vagy átírás? Nem ellentmondásos ez?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő számítási hibátjavíthasson, az alábbiak szerint.A Kbt. 84. §-a akként rendelkezik, hogy ha az ajánlatbannyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy,hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásávalkapcsolatban nincs hasonló lehetőség a Kbt. szerint, azonban a Döntőbizottsággyakorlata értelmében nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben azajánlattevő később alakult, és nem képes teljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Jogszabályba ütköző iratcsatolás iránti igény

Kérdés: Mit lehet tenni az ellen, hogy az ajánlatkérők cégkivonat csatolását kérjék a jogszabály rendelkezése ellenére? (Az említett gyakorlat általános.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő a Kbt. szabályai szerint köteles eljárni,azaz nem köteles a cégkivonatot csatolni. A félreértés elkerülése érdekébenugyanakkor még sok ajánlattevő azért csatolja, hogy ne kelljen feleslegesenmagyarázkodni. Egyelőre érthető az ajánlattevők hozzáállása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Nyilatkozat kizáró okokról

Kérdés: A Kbt. 249. §-ának (3) bekezdése szerint az általános egyszerű közbeszerzési eljárásban a kizáró okokról az ajánlattevőnek, a 10 százalék feletti alvállalkozónak és az erőforrást nyújtónak nyilatkoznia kell. A nyilatkozatot milyen formában kell megtenni? Cégszerűen aláírt vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozat kell-e? A nyilatkozaton túlmenően kell-e igazolni a kizáró okokat a Kbt. 63. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az eljárás nyertesének?
Részlet a válaszából: […] ...követően a Kbt.63. §-a (2) és (3) bekezdései szerinti igazolásokat nyolc napon belül be kellnyújtania."Jelenleg jogorvoslati gyakorlat még nem áll rendelkezésünkrea kérdésben, ezért egyelőre az útmutató álláspontját közöljük, annak ellenére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
1
2