Nyilatkozattételre meghatalmazottak köre közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban a pályázati dokumentáció részét képező nyilatkozatok aláírása céljából kinek adhat meghatalmazást az ajánlattevő képviseletére jogosult vezető tisztségviselő? Milyen megoldások kínálkoznak akkor, ha a vezető tisztségviselőnek gyorsan kell helyettesről gondoskodnia, és nincs lehetőség a legfőbb szerv ülésének összehívására?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattétellel összefüggő nyilatkozatok és egyéb dokumentumok helyettesként történő aláírására. A Ptk. és a kapcsolódó bírói gyakorlat tükrében ez a képviseleti jog létesítésének akár jogszerű módja is lehetne, hiszen a Legfelsőbb Bíróság BDT 2009/2023....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben

Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...megadta, megnevezte a szakembert, a felolvasó lapon feltüntetett adattal megegyezően közölte a 2. értékelési részszempont szerinti szakmai gyakorlati időt... A Döntőbizottság megállapította ugyanakkor, hogy a nyilatkozatot a kérelmező szerkeszthető elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kizáró ok és alkalmatlanság a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: Ha az alkalmassági feltétel hiánya és a kizáró ok a szerződés teljesítésének időszakában következik be, fel kell bontanom az ajánlattevővel kötött szerződésemet? Mi a teendő akkor, ha az alvállalkozó vagy az erőforrás-szervezet válik érintetté a fenti körben?
Részlet a válaszából: […] ...– 36/A. § (1) bekezdés a) és b) pontja.Annak ellenére, hogy korábbi tartozásokról szól az előírás, az adótartozást a gyakorlatban a mai napig a kifizetés feltételének tekinti több ajánlatkérő, azaz a korábbi szabályok továbbélése figyelhető meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Önkormányzat saját cége és a kkv-minősítés kapcsolata

Kérdés: Önkormányzat saját cégénél figyelemmel kell-e lenni a tulajdonos más cégeire, és így az árbevételi, munkavállalói korlátot figyelni kkv-ként történő megítéléskor?
Részlet a válaszából: […] ...is kkv-nak kell tekinteni, amennyiben a foglalkoztatotti és az árbevételi feltételeknek, azaz a 3. §-ban foglaltaknak megfelel. A nagyon gyakorlatias kérdés arra utal, hogy alkalmazandó-e a 4-5. §, amennyiben az önkormányzat cégét kkv-nak tekintjük.Véleményünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Gazdasági társaság alapításának szükségessége közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Tudnak-e gyakorlati példát mondani arra, hogy az ajánlatkérő milyen típusú beszerzés esetén követeli meg gazdasági társaság alapítását?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság alapítására vonatkozó szabályokat aKbt. 52. §-a, 304. §-a és 304/A. §-a szabályozzák. A rendelkezések a szerződésteljesítése szemszögéből határozzák meg a gazdasági társaság alapításának megkövetelésérevonatkozó szabályokat. Az 52....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásávalkapcsolatban nincs hasonló lehetőség a Kbt. szerint, azonban a Döntőbizottsággyakorlata értelmében nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben azajánlattevő később alakult, és nem képes teljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Cégjogi szabályokkal ellentétes gyakorlat

Kérdés: A cégadatok változására irányuló kérelmet írásban is be lehet adni a Gt., illetve a Ctv. szabályai szerint a cégbírósághoz, sőt, 2007. szeptember 1-je óta elektronikus formában is. A kiírások értelmében ezzel szemben folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetén – annak igazolására – kizárólag a cégbíróság bélyegzőjével ellátott változásbejegyzési nyomtatvány eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát fogadja el az ajánlatkérő. Milyen jogszabályi alapon követelhetik meg ezt az ajánlatkérők?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérők hiába nem térnek ki rá, a papíralapúvalegyenértékű elektronikus úton kibocsátott hiteles igazolást, illetve azigazolás közjegyző által hitelesített elektronikus formáját is kötelesekelfogadni. A kérdéshez kapcsolódóan véleményünk az, hogy amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...közösségi szabályokat." (Lásd ahatározat 48. pontját.) Ehhez képest, mint arra a határozat 49. pontja rámutat:"A Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően nem kizárt, hogy létezzenekegyéb körülmények, amelyek között az ajánlati felhívás nem kötelező akkor sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Igazolásokról ismételten

Kérdés: A kizáró okok fennállásáról, illetve fenn nem állásáról milyen igazolást kell benyújtania az ajánlattevőnek? Elegendő a közjegyző előtt tett nyilatkozat, vagy szükséges a közjegyző által közokiratba foglalt nyilatkozat csatolása? Mi dönti el, hogy mely igazolást kell mellékelni az ajánlathoz?
Részlet a válaszából: […] ...azon minden esetben közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot kellérteni. (Az igazolásokkal kapcsolatos, előzőekben ismertetett gyakorlat alapjaa Közbeszerzések Tanácsának a Közbeszerzési Értesítő 99. számában közzétettajánlása, valamint a Magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Erkölcsi bizonyítvány a közbeszerzésben

Kérdés: Az új Kbt. 63. § (2) bekezdésének c) pontja szerint, a 60. § (1) bekezdés a)-d), f) pontja és a 61. § a)-c) pontja esetében "...az ajánlattevő által... közjegyző, kamara.... előtt tett nyilatkozatát... is köteles elfogadni." Tehát ez egy aláírásra jogosult vezető aláírt nyilatkozata a témában, amelyet a közjegyző, kamara hitelesít? Ez a hitelesített nyilatkozat pótolja a 63. § (2) bek. a) pontjában írt hatósági erkölcsi bizonyítványt? Egyébként, egy részvénytársaság kaphat-e hatósági erkölcsi bizonyítványt? Ha igen, akkor honnan kell kérnie azt?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzések tekintetében nem alakult még ki az erre vonatkozó gyakorlat. Fontos azonban tudnunk, hogy a nyilatkozatot akkor köteles az ajánlatkérő elfogadni, amennyiben a Kbt. 63. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott illetékes bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.