Hirdetmény-ellenőrzés

Kérdés: Mi értelme van az eredményhirdetésről szóló tájékoztató hirdemény-ellenőrzésének, amikor nincs is rajta mit ellenőrizni? Miért kell azért fizetni, ami egyébként az eljárási dokumentumokból következik?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazását az elektronikus közbeszerzés kötelezővé tétele tette többek között lehetővé, így valójában a korábbi ellenőrzési gyakorlatok megváltoztatásának igénye természetesen módon jelenik meg a szakma részéről hazánkban is. Az eredményről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

EVK elkésettsége

Kérdés: Eljárásunkban az egyik érvénytelenné nyilvánított ajánlattevő EVK-t nyújtott be, de elutasítottuk, mert a kérelem nem tartalmazta az ajánlattevő javaslatát. A következő napon megküldte a hiányzó javaslatot, de ekkor már a három munkanapos határidő letelt. Kötelesek vagyunk ebben az esetben megválaszolni az EVK-t?
Részlet a válaszából: […] ...és végül, mik a bizonyítékok (pl. az ajánlat azon részének bemutatása, hogy miért nem áll fenn az érvénytelenségi ok).Természetesen a gyakorlatban az a jellemző, amikor az előzetes vitarendezési kérelmeket nem a Kbt. által előírt tartalmi felosztásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Öntisztázás a szerződéses szakaszban

Kérdés: Egy ajánlatkérővel árubeszerzés megvalósítására kötöttünk szerződést. A szerződés rendelkezései szerint a kizáró ok beállása velünk szemben súlyos szerződésszegésnek minősül. A szerződés teljesítése során beállt kizáró ok alól lehet öntisztázással mentesülni?
Részlet a válaszából: […] ...körülmény a közbeszerzési eljárásban nem jutott az ajánlatkérő tudomására.Ettől az esettől meg kell különböztetni a közbeszerzési gyakorlatban általánosan elterjedt megoldást, hogy a legtöbb ajánlatkérő a saját döntése alapján a szerződéses rendelkezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Kettős hiánypótlás tilalma

Kérdés: A kettős hiánypótlás tilalmába ütközik-e, ha az ajánlattevő hiánypótlásban benyújt egy iratot, ami azonban épp érvényességét vesztette, mire a hiánypótlási határidő beállt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés egy nagyon érdekes helyzetre utal, melynek eredményeként gyakorlatilag nem megfelelő irat kerül benyújtásra a hiánypótlás során. A kettős hiánypótlás tilalmához a Kbt. alábbi szabályai kapcsolódnak:"71. § (6) Az ajánlatkérő köteles újabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Felelősségbiztosítás építési beruházásnál

Kérdés: Ajánlatkérőként olyan közbeszerzési eljárást szeretnénk indítani építési beruházás megvalósítására, amelyik nem feltételes. A módosult szabályok alapján az ajánlattevőnek szükséges felelősségbiztosítással rendelkeznie szerződéskötésre?
Részlet a válaszából: […] ...kell meghatároznia a felelősségbiztosításra vonatkozó követelményeket, így a rendelkezésre állás időpontját is.A módosított szabály gyakorlatiasabb megközelítést tesz lehetővé, mivel biztosítja az ajánlatkérő számára, hogy az adott közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Többváltozatú ajánlattétel

Kérdés: Véleményük szerint többváltozatú ajánlattételnek minősül, ha egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során benyújtott szakmai ajánlatban az ajánlattevő olyan gyártói cikkszámot jelölt meg, amely nem az általa megnevezett termék cikkszáma?
Részlet a válaszából: […] ...első vizsgálandó kérdés, hogy az ajánlatkérő lehetővé tette-e a többváltozatú (gyakorlatban: "alternatív") ajánlattételt. A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban tünteti fel, hogy engedélyezi-e (vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szerződéstervezet feltöltése részvételi szakaszban

Kérdés: Amennyiben a szerződéstervezetet csak akkor teszi fel az ajánlatkérő, amikor megjelenik a korrigendum, abban az esetben nem tudunk kérdezni a szerződésről. Majd azt kéri az ajánlatkérő, hogy az első ajánlattételig Word formátumban, a javaslatainkkal ellátva töltsük fel az EKR-be meglátásainkat. Rendben van ez így?
Részlet a válaszából: […] ...ellenére, hogy a szerződéssel kapcsolatos meglátásait az ajánlattevőknek az első ajánlattételkor kéri az ajánlatkérő, mely bevett gyakorlat a kétszakaszos tárgyalásos eljárások esetében.(Kéziratzárás: 2023. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Színlelt ajánlattétel

Kérdés: Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?
Részlet a válaszából: […] ...joga van az ajánlattevőnek hibát véteni. A színlelt ajánlattétel elsősorban a keretmegállapodások esetében vetődik fel a hazai gyakorlatban, figyelemmel arra, hogy a keretmegállapodások esetében kötelező ajánlattétel [Kbt. 104. § (3) bekezdés] és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Választható kizáró okok igazolása

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
Részlet a válaszából: […] ...köteles a Hatóság által az EKR-ben közzétett nyilvántartás alapján ellenőrizni."A nem hazai letelepedésű ajánlattevők esetében ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy azonos a szabály, mint a hazai letelepedésű ajánlattevők esetében, azaz a c) pontot az EKR...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Visszavont ajánlat érvénytelenné nyilvánítása

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be az EKR-ben, majd ezt követően visszavonta azt, valamint úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Mindezek alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy annak visszavonása sérti a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdésében előírt ajánlati kötöttséget. Az érvénytelenítés jogcíme: Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont: egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez miért nem ütközik a Kbt.-be, amikor erre a lehetőségre külön eljárási cselekmény is létezik az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati kötöttségi időszakban, tehát a Kbt. megsértése fennáll, melyet nem nivellál a rendelkezésre álló informatikai megoldás, ami gyakorlatilag lehetővé teszi ezt a cse­lekményt, hiszen ennek hiányában a szerződés megkötésekor derülne ki a szerződésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.
1
2
3
9