Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálása alatt

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok alkalmazása körében, ha az írásbeli összegzésben az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja, jóllehet, az ajánlattevő ezt megelőzően a halasztó hatály elérésére irányuló azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a Gazdasági Versenyhivatal határozatával szemben, és e kérelemnek a bíróság csak később, az írásbeli összegzés ajánlatkérő általi elkészítése után ad helyt?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen később előterjesztett és kedvezően elbírált kérelem nyomán mikortól áll be a halasztó hatály joghatása.A következetes bírói gyakorlat szerint az azonnali jogvédelem keretében elrendelt halasztó hatály, ha a kérelmet az eljárás későbbi szakaszában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részére a válasz igen, közérdekből nyilvános adat akkor is, ha sikeres, és akkor is, ha nem az öntisztázás. A Kbt. 43. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor ebben az esetben nem releváns, hiszen az EKR-ben történő közzétételi kötelezettség eljáráshoz kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a szándékosságnak nem feltétlenül szükséges fennállnia a hamis adatszolgáltatás megállapításakor. Ez az eset és a hazai joggyakorlat is arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyilatkozattétel során az ajánlattevőknek komolyan foglalkozniuk kell annak kockázatával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Versenyfelügyeleti határozattal kapcsolatos kizáró ok hatálya

Kérdés: Mikor áll be a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontjában szereplő kizáró ok hatálya? Amikor a Gazdasági Versenyhivatal dönt, vagy később, amikor a bíróság dönt? Továbbra is csak a bírsággal sújtott a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti jogszabálysértés alapján van helye a kizáró ok megállapításának? A bírságot azonnal be kell fizetni, de ha bíróság elé kerül az ügy, abban az esetben mikortól tartozik a kizáró okok hatálya alá az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához – a)-h) pontok.Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Kizáró ok a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásra anélkül, hogy bármilyen összhang lenne az egyesszabályok között. Fenti esetben a közbeszerzési piac rutinja, gyakorlatakialakítja a megoldást addig, amíg a jogalkotó nem lép a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Versenyjogi jogsértésfajta mint kizáró ok

Kérdés: Valamennyi versenyjogi jogsértés esetén kikerülünk az ajánlatkérői körből? Objektív kizáró ok a jogsértés megállapítottsága?
Részlet a válaszából: […] ...olyan kötelezettségek vállalásátóltörténő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásosszerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket a versenytörvény afenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alá tartozás gyakorlati összefüggései

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok igazolására vonatkozó rendelkezések értelmében 2006. szeptember 24-ét követően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján a jövőben az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie a kizáró okok fennállását. Kérdéseink: - Az OMMF nyilvántartásában szereplő valamennyi foglalkoztató a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjának hatálya alá tartozik-e a kizáró okok tekintetében – a jogkövetkezmény típusától, illetve a mértékétől függetlenül? - Abban az esetben, ha az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztató a 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet 2. §-ában meghatározottak szerint a jogsértő állapotot megszüntette, és az erről kért igazolást csatolja pályázatához, mentesül-e a kizáró okok hatálya alól?
Részlet a válaszából: […] Az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztatók érintetteka g) pont által, függetlenül a bírság mértékétől, okától, s egyben kizárjákmagukat a közbeszerzési eljárásból. A jogsértő állapot megszüntetése nem elegendő arészvételhez, ugyanis a Kbt. 60. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.