Nem nyertes ajánlattevő igazolásbenyújtási kötelezettsége

Kérdés: Miért kell igazolást benyújtani abban az esetben, ha nem mi vagyunk a nyertesek? Van-e annak következménye, ha nem nyújtjuk be az igazolásokat? (Figyelemmel arra, hogy ha az első ajánlattevő nem felel meg, biztosan felkérnek minket is, ugyanis más eljárásban is ez történt.)
Részlet a válaszából: […] ...igazolások benyújtására, azt az adott felhívásra kell teljesíteni.Amennyiben az ajánlattevő nem tesz eleget a felhívásnak, kockáztatja a hamis adatszolgáltatás megállapítását az ajánlatkérő részéről a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak szerint....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...i) pontok, ia) és ib) alpontok.A fenti 62. § (1) bekezdés i) pont ia), valamint ib) alpontjai definiálják, milyen esetben beszélhetünk hamis adatszolgáltatásról. A szándékosság mellett vagylagosan a gondatlanság is megjelenik, tehát nem feltétlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánítsa az ajánlatot. Ez a gyakorlat egészen addig nem okoz problémát, amíg a hiánypótlások során esetleg az ajánlattevő hamis adatszolgáltatásba keveredik egymásnak ellentmondó válaszaival. Ezért a szükségtelen hiánypótlás ugyanúgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő valódi tevékenységének kérdéskörére. Többségében a referenciák valótlan tartalma és/vagy nem megfelelő igazolása hamis adatszolgáltatást eredményezett. (D. 822/14/2016.) Természetesen több olyan ügy is volt, ahol maga az ajánlattevő hamis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Öntisztázás hamis adatszolgáltatás esetén

Kérdés: Hogyan lehet hamis adatszolgáltatás esetén öntisztázni, amikor a jogsértés megtörtént, ráadásul épp a közbeszerzési eljárásban? Van annak relevanciája, hogy valamely gazdasági szereplő megígéri, hogy soha többé nem tesz ilyet? Egyáltalán vizsgálja a DB ilyenkor az eredeti ügyet?
Részlet a válaszából: […] ...és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (2014. február 26.) rendelkezései alapján, kiterjed a hamis adatszolgáltatással kapcsolatos kizáró okra, melyet a Kbt. a 62. § (1) bekezdésének i) pontjában részletez. Ez egyben azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Öntisztázás lehetősége eltiltott gazdasági szereplő esetében

Kérdés: Az öntisztázás intézménye nehezen értelmezhető bizonyos kizáró okok esetén. Különösen kérdéses, hogy egy jogerős határozatban a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől eltiltott gazdasági szereplő jogosult-e élni az öntisztázás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...– legyen szó bűncselekmény elkövetéséről, csődeljárásról, közbeszerzési eljárásokban való részvételtől való eltiltásról, hamis adatszolgáltatásról, közbeszerzési eljárás jogtalan befolyásolásáról, offshore tulajdonosról, bevándorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...De legyen szó bűncselekmény elkövetéséről, csődeljárásról, közbeszerzési eljárásokban való részvételtől való eltiltásról, hamis adatszolgáltatásról, közbeszerzési eljárás jogtalan befolyásolásáról, offshore-tulajdonosról, bevándorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Hamis nyilatkozat értelmezése a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések tükrében

Kérdés: A hiánypótlás és a hamis nyilatkozat hogyan függ össze az új Kbt. értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] ...3 évig az adott személy vagy szervezet nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, azaz a kizáró okra hivatkozással ki kell zárni. A hamis adatszolgáltatásra vagy a hamis nyilatkozattételre sor kerülhet az ajánlatban, az egységes európai közbeszerzési dokumentumban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.