Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a 123. § szabályoz részletesen.A 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérő aKbt. adott részének hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a 123.§-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Igazolás közjegyző által kiadott cégkivonattal

Kérdés: Egy ajánlattevő ajánlatát érvénytelenítették arra hivatkozással, hogy a kizáró okok igazolásához nem a cégbíróság által kiállított cégkivonatot csatolt, hanem közjegyző által kiadottat. (Hiánypótlási felhívásban kérte az ajánlatkérő a "cégbíróság által kiállított cégkivonatot".) A Közbeszerzések Tanácsa vonatkozó útmutatója úgy fogalmaz a cégkivonattal kapcsolatban, hogy "igazolás módja: az illetékes cégbíróság nyilvántartásának kivonata (cégkivonat, cégmásolat, vagy cégbizonyítvány)". Az útmutatóból tehát nem derül ki, hogy az illetékes cégbíróság nyilvántartásának kivonatát ténylegesen a cégbíróságnak kellene kiállítania is. Ezen az alapon jogosan nyilváníthatták-e érvénytelenné az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...előző bekezdés szerinti tanúsítvány a nyilvántartástvezető szerv által kiállított kivonattal, másolattal vagy bizonyítvánnyalazonos hatályú;– a közjegyző a tanúsítványban feltünteti a közhitelességűnyilvántartásba történt betekintés napját, vagy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Igazolások alakisága

Kérdés: Az igazolásokat elég-e egyszerű másolatban csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...másként nem írta elő, például az ISO tanúsítványegyszerű másolatban is elfogadható.A Kbt. igazolások formájára vonatkozó, jelenleg hatályos,20. §-ának (3) és (4) bekezdésének rendelkezése a következő:– ahol a közbeszerzési törvény vagy annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Az aláírási címpéldány lényege

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiírásban megköveteli a 30 napnál nem régebbi aláírási címpéldányt. Milyen alapon teszi ezt, illetve "határidős" okirat-e a címpéldány?
Részlet a válaszából: […] ...szabály, hogy mind az önálló, mind pedig azegyüttes cégjegyzési jog korlátozható, ez a korlátozás azonban harmadikszemélyekkel szemben hatálytalan.Amennyiben azt a cégbejegyzési (változásbejegyzési)kérelemhez csatolták, a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.