Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...ennek tudatában vállalja a kapacitást biztosító szerepet az érintett gazdasági szereplő, aki/amely nem szabad, hogy a Kbt. kizáró okának hatálya alatt álljon. Minden kapacitásbiztosításra vonatkozó vállalást eljárásonként kell tenni, dedikáltan az adott eljárásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Alkalmassági követelmények igazolása kapacitást biztosító magánszemély bevonásával

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd nyertesség esetén a szerződés teljesítésébe. Ez a szakember magánszemély, de rendelkezik azzal a képesítéssel, melyre az ajánlattevőnek szüksége van. Ilyen esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése, illetve benyújtása esetében hogyan értelmezhető, hiszen nem gazdálkodó szervezet a kapacitást nyújtó szervezet (illetve egyben alvállalkozó)? Szükséges-e, hogy e magánszemély rendelkezzen adószámmal? Milyen feltételekkel lehet bevonni a pályázatba?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában is, melyet annak megfelelően kell kitölteni, azaz például cégekre vonatkozóan nem tartozik a magánszemély a kizáró ok hatálya alá, és nem is kell adatbázist megjelölni.Fontos, hogy az EEKD. IV. része vonatkozásában nyilatkozzon a magánszemély, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Képviselet az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében

Kérdés: A 66/2019. Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a 424/2017. Korm. rendelet 13. §-át, amely a képviseletre vonatkozó szabályozást tartalmazta. Ezek szerint már az a vélelem nem él, hogy aki a gép előtt ül, a cég képviselőjének tekinthető az ajánlat megtételekor?
Részlet a válaszából: […] A kormányrendeletből 2019. április 1-jétől kikerült szabály a Kbt. része lett. A 41/A. § rögzíti, hogy a hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkező személyt a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni. A vélelem tehát maradt a továbbiakban is. A kapacitást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban

Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes alvállalkozókat is az egyes konzorciumi tagok vonják be, és ennek megfelelően felelnek is azért, hogy nem tartoznak a kizáró ok hatálya alá. Gyakorlatilag minden egyes nyilatkozatot megtehet a képviselő az egyes gazdasági szereplők nevében, azonban minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...mely bejutási lehetőséget folyamatosan nyitva kell hagyni. Ebben a formában a DBR egy előminősítési rendszernek tekinthető, ahová a DBR hatálya alatt bármikor jelentkezhetnek a gazdasági szereplők.A dinamikus beszerzési rendszert elektronikus folyamatként kell működtetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Igazolások vizsgálata részvételi szakaszban

Kérdés: Miért nincs arra lehetőség, hogy a részvételi szakaszban megvizsgáljam az összes igazolást? Mi értelme van így a részvételi szakasznak? Ez az irányelvi szabályokból következik, vagy hazai sajátosság?
Részlet a válaszából: […] ...kell, hogy történjen.Ez a megoldás nem az irányelvi kötelezettségből adódik, mivel a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (2014. február 26.) szabadságot hagy a nemzeti jogalkotónak, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Kapacitást nyújtó szervezet bevonása a bírálat második szakaszában alkalmassági követelmények teljesítése érdekében

Kérdés: Az ajánlatkérő a bírálat második szakaszában megállapítja, hogy az ajánlattevő által benyújtott referencia nem felel meg az alkalmassági követelményeknek. Ebben az esetben – a bírálat második szakaszában – van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő az alkalmassági követelmények teljesítése érdekében bevonjon kapacitást nyújtó szervezetet? Ugyanis, ha a válasz igen, akkor EEKD-t kell benyújtani a kapacitást nyújtó szervezet vonatkozásában, és ezzel az ajánlatkérő újra a bírálat első szakaszába kerül, amelyet már egyszer lezárt.
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy – ha az ajánlatkérő előírta – a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Alvállalkozó és kapacitást nyújtó szervezet elhatárolása

Kérdés: A hatályos Kbt. szerint melyik gazdasági szereplő minősül alvállalkozónak, és melyik kapacitást nyújtó/erőforrást biztosító szervezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos szabályozás értelmében a kapacitást nyújtó szervezet mindenképpen alvállalkozónak minősül, egy kivétellel, mely a gazdasági pénzügyi alkalmasság igazolásához kapcsolódik. A műszaki, szakmai alkalmassági követelmény igazolásában történő kapacitást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Alvállalkozó és erőforrás nyilatkozata alkalmasságról nemzeti rezsimben

Kérdés: Helyesen értelmezem, hogy nemzeti eljárásrendben a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek vagy az alvállalkozónak csak az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről kell nyilatkozniuk?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozik, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez az eljárásban előírt kizáró okok (Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdés) hatálya alá eső alvállalkozót, valamint adott esetben alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezett.Közösségi rezsimben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Kapacitást nyújtó személlyel kapcsolatos hiánypótlási felhívás jogszerűsége

Kérdés: Kisvállalkozásunk közbeszerzési pályázatot nyújtott be a közelmúltban, melyben nyilatkoztunk arról, hogy kapacitást nyújtó személyre (felelős műszaki vezető) fogunk a projekt megvalósítása során támaszkodni. Az ajánlatkérő a pályázat első szakaszában hiánypótlásra szólított fel minket, miszerint pótlólag meg kell küldenünk ennek a személynek ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját vagy közjegyzői tanúsítványt. A megbízási szerződéssel, magánszemélyként bevont egyéntől jogosan követeli meg az ajánlatkérő az aláírásmintát vagy a közjegyzői tanúsítványt? A felelős műszaki vezetőként közreműködő személyt, ha kapacitást nyújtó szervezetként támaszkodunk rá, nevesített alvállalkozóként is szerepeltetnünk kell pályázati anyagunkban, vagy elegendő 10 százalék alatti, nevesített alvállalkozóként megjelölnünk? Jogosan kér tőlünk szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást is tartalmazó okiratot az ajánlatkérő nevezett személyre vonatkozóan a pályázat ezen szakaszában?
Részlet a válaszából: […] ...kell, hiszen az alkalmasságban segít, így nincs lehetőség nem nevesített alvállalkozói körbe sorolni.Érdemes megjegyezni, hogy a hatályos Kbt. már az összes ismert alvállalkozó nevesítését kötelezővé teszi, azaz a nevesítés már nem csak a 10 százalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
1
2