Felelősségbiztosítás építési beruházásnál

Kérdés: Ajánlatkérőként olyan közbeszerzési eljárást szeretnénk indítani építési beruházás megvalósítására, amelyik nem feltételes. A módosult szabályok alapján az ajánlattevőnek szükséges felelősségbiztosítással rendelkeznie szerződéskötésre?
Részlet a válaszából: […] ...322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet alapján a rendelet hatálya alá tartozó tervezői és mérnöki szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében a szerződéskötő ajánlattevőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.A felelősségbiztosításra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Feltételes közbeszerzés keretmegállapodásban

Kérdés: A Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján: "Feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére –, és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja." Ennek alapján helyesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben egy pályázati felhívás megjelenéséhez köti a közbeszerzési eljárás eredményességét, és ha az nem jelenik meg az eljárás összegzésének megjelenéséig, megköti a szerződést, és a szerződés hatálybalépését köti a pályázati felhívás megjelenéséhez? Amennyiben igen, jól értjük-e, hogy ilyen jellegű szerződést hatályba léptető feltétellel nem folytatható le verseny-újranyitásos eljárás a KH állásfoglalása alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 104. §-ának (3) bekezdése értelmében a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli, melynek nem mond ellent a feltételes hatályba léptető rendelkezés léte."104. § (3) Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelöli, hogy az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Keretmegállapodás a keretmegállapodásban

Kérdés: Véleményük szerint központi beszerző szervezettel megkötött keretmegállapodás vonatkozásában lehetséges-e olyan, keretszerződés megkötésére irányuló verseny-újranyitásos eljárást lefolytatni, illetve a keretszerződést megkötni, amely önmagában nem feltételes, azaz hatályba lép, de lehívásai eseményvezérelten aktiválódnak/hatályosulnak, és akár jogszerűen megtörténhet, hogy a keretszerződésben nem történik lehívás a megrendelő részéről?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra az esetre utal, amikor a keretmegállapodás keretében keretszerződést köt az ajánlatkérő, ami valójában nem kötelező érvényű, hiszen az ajánlatkérő igény szerint hívhatna le. Sajnálatos módon ezt a véleményünk szerint teljesen jogszerűtlen modellt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...esetében támogatás iránt pályázik az ajánlatkérő, mely feltétele a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés hatálybalépésének. A Kbt. 53. §-ának (5) bekezdése szerint az eljárást megindító felhívásban az eredménytelenségi ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Feltételes közbeszerzési eljárás

Kérdés: Feltételes közbeszerzési eljárás esetében köthető-e szerződés, amennyiben az eljárásnak vége? (Későbbi hatályba léptetésre gondolok.) Ha időközben szerződésmódosításra is szükség van, akkor azt is módosíthatom úgy, hogy annak hatálybalépése feltételesen valósuljon meg? Módosíthatom-e a hatálybalépést úgy, hogy kiderül, hogy mégsem támogatott az eljárás, ennek ellenére saját forrásból megvalósítom?
Részlet a válaszából: […] ...időszakban kell, hogy megtörténjen, mely alól akkor sem mentesül az ajánlatkérő, ha esetleg még vár pályázata elbírálására. Ezért a hatálybalépést felfüggesztő feltétel kikötése a megfelelő megoldás.A fentiekben hivatkozott, a Kbt. 135. §-ának (12)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...és az eredménytelenné nyilvánítás lehetőségei strukturáltabban jelennek meg az új Kbt. szabályaiban, mint a korábbi időszakban hatályban volt törvény rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 132. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a nyertes ajánlattevő javára változtatja-e meg a módosítás. Mivel a szerződés hatálybaléptetési feltétele a pozitív elbírálás, valójában a fentiek alapján nem eldönthető az sem, hogy egyáltalán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Ajánlatkérőnek minősülő szervezet mint ajánlattevő

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet ajánlattevőként indul egy közbeszerzési eljárásban. A jogszabályi előírások alapján köteles-e ebben az esetben a nyertesség esetén igénybe venni kívánt (értékhatár feletti) alvállalkozókat maga is közbeszerzési eljárással kiválasztani? Gyakorlati lehetőség erre (például időbeli korlátok miatt) nyilván nincs, de szabályos-e ebben az esetben, ha az alvállalkozóval közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köt szerződést? Azaz "kiváltja"-e az eredeti közbeszerzési eljárás az ajánlattevőként fellépő ajánlatkérőnek minősülő szervezet saját eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...Nincs tehát olyan kivételi lehetőség, mely mentesítené közbeszerzési ajánlattétel esetében az ajánlatkérőt a közbeszerzési törvény hatálya alól. Az ún. feltételes eljárást ugyanakkor nem alkalmazhatja, hiszen nem pályázat során elnyert támogatásról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Felhívás és dokumentáció a Kbt. 122/A. §-a szerinti feltételes eljárásban

Kérdés: Nettó 38 M Ft értékű, uniós támogatásból megvalósuló építési beruházással kapcsolatban szeretnék feltételes eljárást lebonyolítani. Az eljárást a 122/A. § alapján, három kkv meghívásával, hirdetmény és tárgyalás nélkül szeretném megvalósítani, melynek oka a 122/A. § által kínált 15 napos ajánlattételi határidő. Ekkor ugyanúgy kell összeállítanom a dokumentációt és a felhívást, mintha hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást folytatnék, csupán a 122/A. § alapján kimarad a tárgyalás, minden más a fenti eljárás szerint történik?
Részlet a válaszából: […] ...felhívást.A fenti, alacsonyabb értékű beszerzések esetében alkalmazható megoldás tehát hasonlít a 2003. évi CXXIX. – már hatályát vesztett közbeszerzési – törvény egyszerű eljárásához, mely eljárást egyszakaszos eljárásként tárgyalásos és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.