7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Szakember cseréje munkaviszony megszűnése miatt
Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlattevőnek folyamatban lévő eljárás során értékelési szempont igazolására bemutatott szakembert cserélni (mert annak megszűnik a munkaviszonya)?
2. cikk / 7 Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén
Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
3. cikk / 7 Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása a hiánypótlásban
Kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérő, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosság merül fel, és emiatt a nyertes ajánlattevő új kapacitást nyújtó szervezetet von be hiánypótlásában?
4. cikk / 7 Hiánypótlás kizártsága
Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
5. cikk / 7 Érvénytelenné nyilvánítást megelőző hiánypótlási felhívás
Kérdés: Az ajánlattevő nem tett teljes körű ajánlatot, így – mivel ez nem pótolható – nem tekinthető érvényesnek az ajánlata. Ezenkívül más hiányosságokat is tartalmaz az ajánlat. Érvénytelenné nyilváníthatom-e az ajánlatát a nem pótolható hiányosságok miatt, vagy a többi hiányosság pótlására fel kell hívnom az ajánlattevőt? (Emellett az ajánlatkérő a 46/2011. kormányrendelet hatálya alá tartozik, vagyis a döntéseit a Miniszterelnökségnek kell jóváhagynia – erre 15 napja van –, csak ezután lehet eredményt hirdetni, aminek része az érvénytelenségre vonatkozó döntés is.)
6. cikk / 7 Önkéntes hiánypótlás
Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
7. cikk / 7 Ellentétes rendelkezések a Kbt.-ben a hiánypótlás szabályozásánál
Kérdés: A Kbt. az ajánlati felhívás, részvételi jelentkezés stb. tartalmának meghatározásakor úgy rendelkezik, hogy a fentiekben fel kell tüntetni a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását. 2009. április 1-jétől – úgy tudjuk – a hiánypótlás biztosítása kötelező. Ehhez képest miért tartalmazzák a Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos rendelkezései a fentieket?