Késedelmi kötbér beszámítása

Kérdés: A szerződésben előírhatjuk jogszerűen, hogy a késedelmi kötbért levonjuk a végszámlából?
Részlet a válaszából: […] ...a beszámításra nem is kerülhet sor.A "lejárt" kötbérkövetelés azt jelenti, hogy a kötbér esedékessé vált, azaz a kötbérfizetési határidő letelt. Ez önmagában foglalja azt a követelményt, hogy az ajánlatkérőnek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Be nem jelentett alvállalkozó igényérvényesítésének kezelése

Kérdés: Egy építési beruházás kivitelezése során a nyertes ajánlattevő nem jelentett be alvállalkozót, és a benyújtott számlában sem jelezte, hogy annak van alvállalkozói tartalma. Ugyanakkor írásban megkeresett minket egy helyi kkv, és jelezte, hogy az érintett beruházásban alvállalkozó volt, és a nyertes ajánlattevő nem hajlandó a munkájának ellenértékét kifizetni. Alvállalkozói tevékenysége semmilyen dokumentumban (például építési napló) nem jelenik meg, csupán a nyertes ajánlattevő felé benyújtott számlájával tudja az alvállalkozó igazolni a közreműködését. Milyen lehetőség van ilyenkor az ajánlatkérő kezében? Hogyan járhatunk el?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségét 10%-ot meghaladó részben nem teljesítette, annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett – d) pont.Ha azonban az érintett alvállalkozó nem tudja bizonyítani érdemi módon érintettségét, csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Fedezetkezelés az építési beruházásoknál

Kérdés: Kérem, foglalják össze röviden, mit jelent a "fedezetkezelés" építési beruházások esetében?
Részlet a válaszából: […] ...összegről kiállított számla alapján, ateljesítési igazolásban elismert ellenértéket a fővállalkozó kivitelező részérea fizetési határidőn belül kifizeti,– elektronikusalvállalkozói nyilvántartást vezet, melyben többek között figyelemmel kíséri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...meg.A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérőként szerződő fél általigazolt szerződésszerű teljesítés esetén, az (1) bekezdés szerinti határidőeredménytelen elteltét követően az ajánlattevőként szerződő fél azonnalibeszedési megbízást nyújthat be a 22. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.