2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy az ajánlatkérő a későn érkezett kérdéseket is köteles megválaszolni, amennyiben arra a részvételi, illetve ajánlattételi határidő leteltéig képes. Az új szabály az ajánlatkérőnek választási lehetőséget ad arra, hogy mérlegelje a későn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 2009. április 1-je után

Kérdés: A törvény korábbi szabályozása szerint a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt az egyszerű közbeszerzés kivételi körébe tartoztak, és 2006. január 15. után már a központi költségvetési szervek tekintetében is alkalmazhatóvá vált e rendelkezés. A fenti kivételi esetkör 2009. április 1-je után hogyan néz ki? Például oktatási-szakképzési szolgáltatás megrendelése esetén – 8 millió forint felett – valamennyi olyan esetben is hirdetményt kell közzétennem, amelyet azt megelőzően nem volt kötelező, mert kivételi körbe tartozott?
Részlet a válaszából: […] ...el.Szerintünk alapelvi rendelkezéseket sértene, ha nem egyszerre mennének alicitek, hiszen egy eljárásról van szó, azonos az ajánlattételi határidő, nem is lehetne különböző az alapelveken túl sem. Mi a megoldás? Véleményünkszerint nem sérti a Kbt.-t sem, ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
Részlet a válaszából: […] ...szükséges, mivel az ajánlatkérő által előrenem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásraelőírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokolókörülmények azonban nem eredhetnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Közbeszerzési eljárás gyorsítása

Kérdés: Az Egészségügyi Minisztérium pályázati felhívást tett közzé, amelyben a pályázatok beérkezési határidejét 2007. április 27. napjában jelölte meg. Az elbírálás határideje 2007. május 18. A támogatás jellege: egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, amelyet a pályázatban vállalt kötelezettségek 2007. október 31-ei végső határidőre történő teljesítésének elmulasztása, vagy csak részleges teljesítése esetén 2007. december 31-éig teljes összegében visszavonnak. A pályázható összeg intézetünk esetében 43,4 millió forint. Milyen lehetőség lenne a pályázati összeg elnyerése esetén a közbeszerzési eljárás gyorsítására, hogy a néhány hónapos határidőből ne csússzunk ki?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben az ajánlatkérő többségi részbentámogatást kap. Tehát ebben a formában a támogatás iránti igény felmerüléseés a szűk határidő realizálása együtt kell, hogy járjon a legális kivételi körismeretével és alkalmazásával – amennyiben van rá lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés során ajánlatkérésrefeljogosított szervezet.A (2) bekezdés alapján az eljárás kezdeményezésére nyitvaálló határidőre a törvény 323. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakalkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat;– a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;– az ajánlattételi határidőt;– az ajánlat benyújtásának címét;– az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);– az ajánlat(ok) felbontásának helyét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.