Koncesszió és közbeszerzés

Kérdés: A koncessziós törvény és a közbeszerzési törvény viszonyával kapcsolatos a kérdésünk, például ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában. Néhány önkormányzat saját tulajdonában lévő víziközmű kft.-t működtet. További önkormányzatokkal társul, és egyrészt fejlesztést, másrészt bővítést valósít meg a hálózatra uniós támogatásból. A fejlesztést, bővítést követően a társulás továbbra is közvetlenül a kft.-t kívánja megbízni az ivóvíz-szolgáltatással. Szükséges-e ebben az esetben közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ...az állam; ebbenaz esetben az előző bekezdés szerinti további feltételeknek a tulajdonosijogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetőjeesetén az általa irányított szerv) mint ajánlatkérő vonatkozásában kellfennállniuk.Ha törvény eltérően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Jogászi jelenlét a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A közbeszerzési eljárás során kell-e, szükséges-e jogásznak ellenjegyeznie minden jegyzőkönyvet (például bontási vagy tárgyalási jegyzőkönyv), egyáltalán szükséges-e bontásnál vagy tárgyalásnál jogászi jelenlét?
Részlet a válaszából: […] ...illetékes országos szakmai kamarák, szakmaiszervezetek és felsőoktatási intézmények, továbbá az érintettszakminisztériumok, országos hatáskörű szervek, illetve a tervezési feladatbanérdekelt helyi önkormányzat által javasolt és erre felkért képviselői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...illetékes országos szakmai kamarák, szakmai szervezetek ésfelsőoktatási intézmények, továbbá az érintett szakminisztériumok, országoshatáskörű szervek, illetve a tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzatáltal javasolt és erre felkért képviselői,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. (Lényeges, hogy a Döntőbizottság illetékessége az egész ország területére kiterjed.)A Kbt. 323. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.