Hiánypótlás alkalmasságot igazoló dokumentumok hiányos csatolása miatt

Kérdés: Helyesen rendeli-e el az ajánlatkérő a hiánypótlást abban az esetben, ha az igazolásra felkért ajánlattevő csatolja az alkalmassági követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak? Hiszen ha hiánypótlást rendel el, nem tud eleget tenni a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésében rögzített kötelezettségének. Jól látjuk?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése valóban nem tér ki a hiánypótlásra, ezért kifejezetten a hiánypótlási szabályokat érdemes együtt értelmezni a bírálatra vonatkozó szabályokkal.A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint az eljárás eredményéről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása a hiánypótlásban

Kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérő, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosság merül fel, és emiatt a nyertes ajánlattevő új kapacitást nyújtó szervezetet von be hiánypótlásában?
Részlet a válaszából: […] ...igazolásokat benyújtani. Tehát ez egyben azt is jelenti, hogy ha a kapacitást nyújtó szervezet hiányosan nyújtja be az igazolásokat, akkor hiánypótlás keretében akár az érintett kapacitást nyújtó szervezet, akár az ajánlattevő pótolhatja azt saját referenciájával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának rendje

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése – a jogszabály szövege – nem tartalmazza a ciklikusságot, azonban a jogszabály szellemével és az általános bírálati kötelezettséggel ellentétes, hogy két eredménytelen igazolási kísérlet után befejezzem az eljárást. Ebben az esetben a két rendelkezést szó szerint kell alkalmazni, vagy az általános elvekre hivatkozással a második eredménytelen próbálkozás után – újraértékelést követően – harmadszor is van lehetőség igazolásbekérésre úgy is, hogy ez nem szerepel a jogszabály szövegében?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében kell az igazolásokat benyújtania.Az (5) bekezdés értelmében, ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosításkérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Második legkedvezőbb ajánlat megnevezésének feltétele

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolás esetén lemond az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlat kihirdetésének lehetőségéről? Ezt a lehetőséget a 69. § (6) bekezdése tartalmazza, és a (4) és (5) bekezdésekben nincs szó második legkedvezőbb ajánlatról.
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében kell az igazolásokat benyújtani.Az (5) bekezdés szerint, ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosításkérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Ajánlati biztosíték kezelése a hatályos Kbt.-ben

Kérdés: Valóban elvesztem az ajánlati biztosítékot, ha az ESPD-t ugyan kitöltöttem, de amikor az ajánlatkérő felszólít az igazolások benyújtására, ott már nem nyújtom be? (Véleményem szerint az a megoldás ilyen formában meglehetősen diszkriminatív.)
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati biztosíték, ha az egységes európai közbeszerzési dokumentum tartalmát alátámasztó igazolásokat nem nyújtja be, vagy akár hiánypótlással benyújtja ugyan, de nem megfelelően. A jelenlegi szabályozási rendszerben tehát már az ESPD benyújtásával eldönti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Bírálat szakaszai nemzeti rezsimben

Kérdés: Ajánlatkérőként valóban szükséges nemzeti rezsimben is két részre bontanom a bírálatot, annak ellenére, hogy e nélkül sokkal gyorsabb lenne az értékelés?
Részlet a válaszából: […] ...kell az igazolásokat benyújtani.Végül, az (5) bekezdés értelmében, ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosításkérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani;– ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosításkérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Hamis nyilatkozat értelmezése a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések tükrében

Kérdés: A hiánypótlás és a hamis nyilatkozat hogyan függ össze az új Kbt. értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] ...adatszolgáltatásra vagy a hamis nyilatkozattételre sor kerülhet az ajánlatban, az egységes európai közbeszerzési dokumentumban illetve a hiánypótlás során bekért dokumentumok benyújtása során is.Az i) pont szerinti esetben– vagy arról van szó, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Alkalmasság, kizáró okok igazolása cégnek nem minősülő gazdasági szereplők esetében

Kérdés: Az új, közbeszerzésekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban a következő kérdésünk merült fel. A közbeszerzési törvényben a 62. § (1) bekezdés d) pontja kimondja: "Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették." A 321/2015. kormányrendelet III. fejezetében, a 8. § c) pontjában kimondja, hogy "... a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;" kell benyújtani. Már megjelent közbeszerzésben láttuk azt, hogy ezen kizáró ok – Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont – hiányát az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a formanyomtatvány III. része "C" szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével kell igazolni. Azonban találkoztunk olyannal is, ahol kifejezetten kérik: "az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)-(8) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. kormányrendelet III. fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá".
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani;– ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosításkérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Referencia elutasításának következményei

Kérdés: Mi a jogkövetkezménye annak, ha az ajánlatkérő az általunk benyújtott referenciát nem fogadja el? Ha az elutasítás indokát vitatjuk, milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmassági követelményeket, így ebben a körben a referenciát is ellen­őrzi. Amennyiben az előzetes ellenőrzés során – hiánypótlást és/vagy felvilágosításkérést követően – az ajánlatkérő azt állapítja meg, hogy az ajánlattevő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.
1
4
5