Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...támogatást nyújtó vagy ellenőrző szerv súlyos jogsértésről szóló megállapítása esetére, továbbá az EKR orvosolhatatlan működés hibájára. A Kbt. 53. §-ának (4) bekezdése ugyanakkor utal a bírálat elhagyására, amennyiben a szerződés teljesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Azonos tárgyú beszerzési igény hatása folyamatban lévő beszerzésre

Kérdés: Folyamatban van egy beszerzés, majd később jön még két igény, ugyanazon tárgyban. A már folyamatban lévő, de még le nem zárult beszerzési eljárást le kell-e állítani azzal, hogy így már megérkezett a szakterülettől a többi igény, megállapítható, hogy együttesen ezek már meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, vagy a már folyamatban lévő eljárás lezárulhat beszerzési eljárásként?
Részlet a válaszából: […] ...döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható – a)-g) pontok.A saját hibából történő eredménytelenné nyilvánítás okát a Kbt. nem tartalmazza, ezért ezt ebben az esetben legfeljebb az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Eredménytelen eljárás az ajánlatkérő jogsértése esetén

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 76. § (1) bekezdésének e) pontja – mint az eljárást eredménytelenné tevő lehetőség – nem alkalmazható, ha a jogsértést nem az ajánlattevői magatartás idézte elő, hanem az ajánlatkérő azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatást csak az ajánlattevőnek küldte meg?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésén alapul. A kérdésben jelzett e) pont olyan ajánlattevői vagy részvételre jelentkezői hiba esetében használható, mely esetben a jogszerűtlen cselekményt egyértelműen az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező végezte.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Ajánlati felhívás visszavonhatósága

Kérdés: Hány alkalommal lehet visszavonni egy ajánlati felhívást? Mi a helyzet akkor, ha a felhívás visszavonása után még eredménytelenné is nyilvánítja az eljárást az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...a felhívás visszavonását, ezért az értékelés szakaszában kénytelen eredménytelennek nyilvánítani az eljárását. Ez azonban saját hibájának kiküszöbölését szolgálja, mely nehezen tehető meg jogszerűen.Eredménytelen az eljárás, ha– nem nyújtottak be ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Eljárás közbeszerzési eljáráson kívül bekért ajánlat közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő által megállapított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, emiatt közbeszerzésen kívül kér több árajánlatot – a szerződéses feltételek ismertetésével együtt. Hogyan kell eljárnom, ha a beérkezett ajánlatok közül legalább az egyik értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt? Véleményem szerint vagy be kell bizonyítania az ajánlatkérőnek az értékhatárt meghaladó ajánlatot adókról, hogy az ajánlatuk az általában kért vagy kínált áraknál irreálisan magasabb árakat tartalmaz (amit az ajánlatkérőnek nem kell figyelembe vennie a becsült érték meghatározásakor), vagy közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania akkor is, ha van az értékhatárt el nem érő ajánlata is. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...A piacon kért legmagasabb ár vizsgálatára feltétlenül szükség van a becsült érték megállapítása során. Amennyiben az ajánlatkérő hibásan állapította meg a becsült értéket, jogsértését nem tudja majd az eljárás során reparálni, mivel nincs olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás eredményessége

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 3412. számú kérdéséhez kapcsolódóan kérem véleményüket. Ha a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat ajánlati ára nem éri el a 150 millió forintot, de van olyan érvényes ajánlat, amely ezt meghaladja, eredményes-e az eljárás? Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése alapján folytatott tárgyalásos eljárásban a végső tárgyalást követően benyújtott ajánlati árak döntik el azt, hogy a vizsgált kérdés alapján eredményes-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a)-g) pontjai.Mivel a fentiek értelmében eredménytelenségi ok nem állapítható meg, az ajánlatkérő saját becsült értékkel kapcsolatos hibás feltételezését nem reparálhatja azzal, hogy az eljárást eredménytelenné nyilvánítja, mivel erre nem fog megfelelő indokot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Becsült érték és rendelkezésre álló fedezet eltérése

Kérdés: A közbeszerzés becsült értéke és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összege milyen mértékben és irányban térhet el egymástól?
Részlet a válaszából: […] ...túlzottan magasnak bizonyult, ezzel nem sért az ajánlatkérő Kbt.-szabályt, csupán túlbiztosította eljárását. A becsült érték hibás megállapítása miatt azonban gyakoribb, hogy a fedezet és a becsült érték viszonya fordított, mivel az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban II.

Kérdés: Ha a tárgyalásos eljárásban azt írtuk, hogy legfeljebb három fordulót tartunk, de az első vagy második forduló után nem tesznek új ajánlatot, akkor hogyan ismertessük? Ismertethető-e a fedezet – az esélyegyenlőség biztosításával – a tárgyalások megkezdése előtt a sikeres eljárás érdekében? Kérdésünk továbbá: a több évre kötendő szerződéseknél csak a beszerzés évében rendelkezésre álló összeget tudjuk ismertetni; mondhatja-e ilyenkor az ajánlatkérő, hogy nem fog rendelkezésre állni a fedezet, ha az árakat olyan magasnak találja, hogy szerinte egy esetleges megismételt eljárásban tudná csökkenteni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a tárgyalások megkezdése előtt nem tiltja a Kbt., melyet érdemes megismételni a nyilvános bontást megelőzően is.A törvény hibásan rendelkezésre álló fedezetről szól, azonban a fedezet tág értelmezése szükséges ahhoz, hogy a teljes szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége közbeszerzési értékhatár alatti és feletti ajánlatok esetén

Kérdés: Egy beszerzés során három társaságtól kértünk be árajánlatot. A beérkezett árajánlatok közül két társaság árajánlata a közbeszerzéses értékhatár alatt van, a harmadik társaság árajánlata azonban meghaladja a közbeszerzéses értékhatárt. Ebben a helyzetben kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk? A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a becsült érték az általában kért, illetőleg kínált legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás. Másrészről viszont, annak a társaságnak az árajánlata, akivel szerződést kötnénk, a közbeszerzéses értékhatár alatt van.
Részlet a válaszából: […] ...becsült érték hibás megállapítása önmagában nem alapozzameg az eljárás eredménytelenségét. Amennyiben a szerződést az ajánlatkérő amegfelelő értékhatár alatt érkezett ajánlat ajánlattevőjével köti meg, úgy errelehetősége van. Tekintettel arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő részére erőforrást nyújtó szervezetet. [Apontosítás a c) pontot érintette.]A 72. §-ban található hivatkozás egy hibát küszöbölt ki, éspontosította az ajánlattevő nyilatkozatának tartalmát.A pontosított szöveg szerint építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
1
2