Többváltozatú ajánlattétel

Kérdés: Véleményük szerint többváltozatú ajánlattételnek minősül, ha egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során benyújtott szakmai ajánlatban az ajánlattevő olyan gyártói cikkszámot jelölt meg, amely nem az általa megnevezett termék cikkszáma?
Részlet a válaszából: […] ...és ennek jogkövetkezményeivel kell számolni. Ez a kérdés azért lényeges, mert a Kbt. 71. § (8) bekezdése alapján a szakmai ajánlat hibái, hiányosságai is, szigorú korlátok között ugyan, de pótolhatóak, javíthatóak. Ezen túlmenően a Kbt. 71. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtott nyilatkozaton az látszik, hogy valószínűleg a rendelkezésre állási nyilatkozatot N.T. nem írta alá, azonban ehhez a formai hibához sem a Kbt. rendelkezései, sem az ajánlatkérő egyéb előírásai alapján nem fűződik közvetlenül – hiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Kismértékű elírás a felolvasólapon

Kérdés: Miért okoz gondot, ha kismértékű elírás történik egy ajánlat felolvasólapján, ugyanakkor a következő ajánlattevő ajánlata lényegesen magasabb? (Átnéztem több felolvasólappal kapcsolatos DB ügyet, de nem láttam olyat, ami ebben segítene.)
Részlet a válaszából: […] ...joggyakorlatban nem játszik szerepet. Amennyiben eltérés mutatkozik, és azt nem lehet hiánypótlás, felvilágosításkérés, számításihiba-javítás keretében jogszerűen rendezni, az ajánlat érvénytelennek minősül.Valóban számos jogeset foglalkozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...kell benyújtani a dokumentumokat, megnyitni az egyes eljárási cselekményeket, így az ajánlattevő akaratát vagy esetleges elkövetett hibáját sem lehet feltétlenül abból eredeztetni, hogy másként gondolta az ajánlatát. A hiánypótlás hasonló értelmezése, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Eljárás hibás egységes európai közbeszerzési nyilatkozat benyújtása esetén

Kérdés: Az osztrák ajánlattevő olyan egységes európai közbeszerzési nyilatkozatot nyújtott be, amely véleményünk szerint hibás. Az E-Certist megnéztük, és úgy látjuk, létezik adatbázis egy-egy kizáró okra, de nem egyértelmű. Hiánypótoltattuk, de újra benyújtotta a korábbi nyilatkozatot. Mi a teendő? (Nem tudjuk biztosan igazolni a hibát, úgy látjuk, az E-Certis nem igazán felhasználóbarát.)
Részlet a válaszából: […] Elsősorban a kizáró oki igazolások vonatkozásában nincsenek az ajánlatkérők könnyű helyzetben. A szabályozás az e-Certis rendszert alkalmasnak találja arra, hogy az adott tagállamban a közbeszerzésben alkalmazott igazolásokat rendszerezze, és kereshető módon segítse a piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...2. lépésként elvégzi a bírálati cselekményeket, azaz – ha szükséges – hiánypótlást rendel el, felvilágosítást kér, számítási hibát javít, vagy aránytalanul alacsony árat stb. vizsgál;– 3. lépésként ellenőrzi a 321/2015. kormányrendelet III....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
Részlet a válaszából: […] ...azaz melyek minősülnek "helyből érvénytelennek". Ez utóbbi kategóriába soroljuk azokat az ajánlatokat, amelyek olyan érvénytelenségi hibában szenvednek, amelyek sem hiánypótlással, sem felvilágosításkérés során nem orvosolhatók, nem küszöbölhetők ki, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Hiánypótlás köre tárgyalásos eljárásokban

Kérdés: Véleményüket szeretnénk kérni a Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdésében foglaltakról. A két jogszabályhely szinte teljesen megegyezik, kivéve azt, hogy a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdése nem tartalmazza a hiánypótlás, felvilágosításkérés, számítási hiba alkalmazására való utalást: "és szükség esetén alkalmazza a 67-70. §-t". Ezzel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban ezek alapján nincs lehetőség semmilyen körben hiánypótlás alkalmazására? Függetlenül attól, hogy hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul a tárgyalásos eljárás, a végleges ajánlatok vonatkozásában a hiánypótlások köre mire terjedhet ki?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzétételével és a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás tárgyalások befejezésével kapcsolatos szabályai valóban eltérést mutatnak az alábbiak szerint:– a tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Felvilágosítás, indokolás megadásának elmulasztása az ajánlattevő részéről

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő felhívása ellenére az ajánlattevő nem adja meg a kért felvilágosítást vagy a kért indokolást? (Értem ez alatt azt is, ha az indokolatlan alacsony árra nem adok magyarázatot.)
Részlet a válaszából: […] ...értelmezése során, és mindezt az ajánlattevő nem felvilágosításkérésként értelmezi, így nem ad választ időben az eljárás során, hibát követ el, mivel az eljárásjogi kötelezettségét ebben az esetben nem teljesítette. Nincs mentő körülmény, és nem elegendő indok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Ajánlati elemek korrekciója

Kérdés: Milyen mértékű, illetve mi lehet az az ajánlati elemekre vonatkozó hiba, hiányosság, amely hiánypótlás, felvilágosításkérés eredményeként még javítható, módosítható az ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a hiánypótlás során lehetőség nyílik az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítására, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.
1
2