Elektronikus aláírás az EKR-ben

Kérdés: Cégünknél bevezetésre kerül a "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" használata (e-Szignó), melyet szükség szerint ajánlattevőként az EKR rendszerben is alkalmaznánk. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérők az e-Szignó rendszerrel készült dokumentumokat kötelesek elfogadni? Továbbá, hogy az ebben a rendszerben készített dokumentumok aláírását a teljes dokumentum lezárása után készített "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" teljesíti?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus aláírással ellátni, úgy két dokumentumban is feltölthető ugyanaz a nyilatkozat;– amiről űrlap van, még akkor is, ha abban hiba van, szükséges kitölteni akár úgy, hogy egy megfelelő tartalmú, az űrlappal nem ellentétes nyilatkozatot elektronikusan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] ...a hiánypótlás arra irányul, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak, azaz formai hibák, hiányosságok miatt ne minősüljön érvénytelennek az ajánlat. A Kbt. részletesen szabályozza a hiánypótlás menetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Kiírásnak nem megfelelő ajánlati biztosíték

Kérdés: Az eljárást megindító felhívásban előírták, hogy ajánlati biztosítékot kell nyújtaniuk az ajánlattevőknek az ajánlat benyújtásával egyidejűleg, illetve az ajánlati biztosítéknak legalább az ajánlati kötöttség időpontjáig érvényben kell lennie. Az ajánlattevő az ajánlat benyújtásával egyidejűleg benyújtotta az előírt mértékű bankgaranciát – mint ajánlati biztosítékot –, de az ajánlati bankgarancia lejárati idejét rosszul számolta ki, így az rövidebb időtartamra szól, mint az eljárást megindító felhívásban előírt ajánlati kötöttség ideje. Ebben az esetben hiánypótoltatható-e az ajánlati biztosíték, vagy pedig az ajánlat a Kbt. 74. § (2) bekezdésének c) pontja alapján érvénytelennek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében meg kell határozni azt az időpontot, ameddig az ajánlati biztosítéknak rendelkezésre kell állnia, továbbá a mértékét. Ha a hiba az időintervallumban vagy a mértékben van, akkor automatikusan a Kbt. 74. § (2) bekezdésének c) pontja alapján érvénytelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Biztosíték és kötbér

Kérdés: Kötelező biztosítékot kikötni az ajánlati felhívásban? Mi a különbség a biztosíték és a kötbér között?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően, vagy a jótállási időszakot megelőzően kell rendelkezésre bocsátani. A kötbér ugyanakkor kárátalány jellegű, mely eleve a hibás, késedelmes stb. szerződésteljesítést követően merül fel. Ezért a kötbért tipikusan nem előre az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Meghiúsulási kötbér előírhatósága

Kérdés: A Kbt. 126. §-a rendezi a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körét. A Ptk. szerinti meghiúsulási kötbér előírható, figyelemmel arra, hogy a meghiúsulási kötbér is tulajdonképpen a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki;– szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási és szavatossági igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Kötbér- és kárigény közvetlen érvényesítése a teljesítési biztosíték terhére

Kérdés: A teljesítési biztosítékból lehetséges-e a kötbér- és kárigény közvetlen kielégítése az ajánlatkérő által? És bíróság erre irányuló jogerős megállapítása hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...és a megállapított áron nyújtsonszolgáltatást, teljesítse a szerződést. Emiatt, abban az esetben, ha akötelezett késedelembe esik, vagy hibásan teljesít, vagy egyáltalán nemteljesít, szokásos rendelkezése a szerződéseknek a Ptk. alapján, hogy ajogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Kötelező biztosíték közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kötelező-e biztosítékot kikötni közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...meg sem kezdi, illetve megkezdi, de nem fejezibe. Nem minősül teljesítési biztosítéknak a Ptk. szerinti késedelmi kötbér és ahibás teljesítés miatti kötbér, azaz ezek a kötbérfajták külön is kiköthetők aszerződésben. Teljesítési biztosíték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Ajánlati biztosíték szabályozása

Kérdés: Változott-e az ajánlati biztosíték szabályozása 2010. szeptember 15-e után?
Részlet a válaszából: […] ...felmerült ok miattmeg sem kezdi, vagy megkezdi, de nem fejezi be, nem minősül teljesítésibiztosítéknak a késedelmi kötbér és a hibás teljesítési kötbér. Ajólteljesítési biztosíték a jótállási kötelezettség teljesítését biztosítja. Azegyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...lehetfigyelembe venni az elbírálás során – 83. § (2)-(3) és (7)-(8) bekezdések;– ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annakjavítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinektételesen meghatározott értékeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.