Igazoláskérés és felvilágosításkérés elhatárolása

Kérdés: Az ajánlatkérő másodszorra kérdezi azonos eljárásban, hogy biztosan nincs-e a német, kapacitást biztosító szervezetemnek online adatbázisa, amit nem nyilatkoztam le korábban. Mit tehetek ilyen helyzetben? Igazoljam idő előtt, és szerezzem meg az igazolásokat már most?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen rá kell kérdeznie, nem pedig általános kérdést feltenni, amely alapján a gazdasági szereplő nem tudja eldönteni, milyen hibát véthetett az EEKD kitöltésekor.A Kbt. 69. § (11) bekezdése értelmében nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett ajánlattevőt, hogy lehetőséget adjon annak megerősítésére, hogy az így létrehozott ajánlat nem tartalmaz lényegi hibákat, vagy kifogásuk jelzésére, ha lényegi hibát észlelnek. Az érintett ajánlattevő két munkanapon belül köteles visszajelezni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Eljárás módosított összegzés megsemmisítése esetén

Kérdés: Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti a módosított összegezést, az eredeti összegezés hatályban marad? Ebben az esetben van az eljárásnak eredménye, vagy mindenképpen egy újabb döntést kell hozni?
Részlet a válaszából: […] ...követően az ajánlattételi felhívás is kiküldésre kerülhet. A módosítás tehát nem az eredeti dokumentum átalakítását jelenti, mely hiba esetén visszaállítható, hanem az eredeti döntés helyett új döntés meghozatalát. Értelmezésünkben, nem ismerve az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett ajánlattevőket, hogy lehetőséget adjon annak megerősítésére, hogy az így létrehozott ajánlat nem tartalmaz lényegi hibákat, vagy kifogásuk jelzésére, ha lényegi hibát észlelnek. Ha tehát az ajánlatkérő összehasonlította a katalógusokat, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Eljárási dokumentumok javítása

Kérdés: Az ajánlatkérő vélhetően módosította az eljárási dokumentumot, ami a mentés időpontjából nem derül ki, de összehasonlítva a korábban feltöltött anyagot, van benne eltérés. Nem sok, de néhány hiba ki van javítva, és már a nyilatkozatokban is helyesen szerepel néhány adat. Egyáltalán van lehetősége az ajánlatkérőnek ebben a formában javítani az eljárási dokumentumokat? Nem kellene szólnia legalább, hogy javított rajta? Hogyan tudom igazolni, hogy én látom az eltérést a korábbihoz képest?
Részlet a válaszából: […] Ha az eljárás során az ajánlatkérő nem hirdetménytartalmat, hanem eljárási dokumentumokat módosít, nem teheti meg a gazdasági szereplők tájékoztatása nélkül. A Kbt. 55. §-ának (3) bekezdése egyértelműen a közvetlen tájékoztatást írja elő, azaz egy új információ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása

Kérdés: Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtsa a releváns dokumentumokat, biztosítva ezzel, hogy a későbbiekben ne maradjon el, vagy derüljön ki minél hamarabb az esetleges hiba. Azonban létezik hazánkban is egy olyan szemlélet, mely szerint a túlzottan korán benyújtott igazolást nem lehet figyelembe venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása a hiánypótlásban

Kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérő, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosság merül fel, és emiatt a nyertes ajánlattevő új kapacitást nyújtó szervezetet von be hiánypótlásában?
Részlet a válaszából: […] ...módjára, vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...2. lépésként elvégzi a bírálati cselekményeket, azaz – ha szükséges – hiánypótlást rendel el, felvilágosítást kér, számítási hibát javít, vagy aránytalanul alacsony árat stb. vizsgál;– 3. lépésként ellenőrzi a 321/2015. kormányrendelet III....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Hiánypótlás korlátozhatósága

Kérdés: Milyen mértékben korlátozhatom a hiánypótlás lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
1
2
3