Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] ...Ha pedig a kérdező által felvetett esetben az ajánlatkérő felelőssége nem állapítható meg, és a jogsértés az ajánlattevő hibájából megtörtént, abban az esetben jogos, hogy nem közös bírságot kaptak a felek.(Kéziratzárás: 2022. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Közbeszerzés megkerülése

Kérdés: Mi a szankciója annak, ha a törvény téves értelmezése miatt nem írunk ki közbeszerzési eljárást, hanem annak mellőzésével szerezzük be az árut? Ilyenkor hivatalból is indulhat eljárás? Milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...során lehetőség van az érvek részletes kifejtésére. Amennyiben például a részekre bontás tilalmának szabálya vonatkozásában vét hibát az ajánlatkérő, úgy minden esetben egyedileg kell igazolnia, hogy miért bontotta meg az egyes beszerzési tárgyakat, és miért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötéstől, a szerződés jogszerűen aláírható. Mindkét félnek érdeke a teljesítés, mely ebben a helyzetben, eljárási hibával ugyan, de jogszerűen, a megfelelő tartalommal, ellenszolgáltatás mértékével kerül aláírásra. Fontos elem, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatás megrendelésére a27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó."Néhány további pontosítás a korábbi hibákat volt hivatottkijavítani, a következők szerint:– a Kbt. 250. § (4) bekezdésében az "A (3) bekezdéstőleltérően"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőt. Amennyiben tehát elvileg van lehetőség a hiánypótlásbenyújtására ennyi időn belül, akkor az ajánlatkérő nem hibázott. Ha azonban azajánlattevő bizonyítani tudja, hogy (a kérdésből nem derül ki, mennyi idő)például egy nap alatt lehetetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

A "beszerző" meghatározása

Kérdés: Ki minősül beszerzőnek? A Kbt. mindenütt ajánlatkérőről beszél, nem hibás ez véletlenül a szabályozásban?
Részlet a válaszából: […] A definícióra nem egyértelműen ugyan, de utal a szabályozás.A Kbt. 330. §-a a jogorvoslati eljárás megindításával kapcsolatban az alábbiakszerint fogalmaz.A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról azügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Ellenőrzés során feltárt jogsértés orvoslása

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...nem tárnák fel a felelősök személyét, és csak ajogorvoslati eljárásokra hivatkoznának, a szabálytalanságok, félreértelmezések,hibák többsége nem derülne ki, azok utólagos javítására, új belső szabályozáskialakítására nem lenne lehetőség. A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Eljárás az értékelési rendszer összeállításának nyilvánvaló hibája esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő, az összességében legkedvezőbb ajánlatok megítélésére szolgáló értékelési rendszer összeállításában olyan nyilvánvaló hibát vét, amelynek következtében az objektíve legkedvezőbb ajánlat kevesebb összpontszámot kap, mint a nála háromszor magasabb teljes vállalási díjat megadó ajánlattevő ajánlata, van-e lehetőség Kbt. szerinti jogorvoslatra, és amennyiben igen, milyen szabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] ...részszempontok súlyozását kialakítania.Fentiekre tekintettel önmagában a kérdésben leírt eset nemjelent jogszabálysértést. Ha azonban a hiba azért következett be, mert azajánlatkérő eltért az előre megadott értékelési rendszertől, azazjogszabálysértő módon értékelte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő kérheti az ajánlatkérőt,hogy a 93. § (2) bekezdése szerinti összegezésben észlelt bármely elírást(névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonlóelírást) javítson ki. Az ajánlatkérő az elírást kérelemre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Jogorvoslati határidő elmulasztása önhibán kívül

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indult, az eljárás megindítása és az eredményhirdetés között eltelt időszak meghaladta a 90 napot, és a jogsértés az eljárás megindításakor állt be (tekintve, hogy a kizárólagosság nem volt megalapozott, és erre hivatkozással választotta ajánlattevő ezt az eljárást). A versenytárs csak az eredményhirdetéskor értesült az eljárásról. Ebben az esetben van-e lehetőség jogorvoslatra? (Konkrét adatok: IV. 29-én kelt a cégnek megküldött ajánlati felhívás dátuma és a VII. 30-ai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg az eredményhirdetés.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 316. §-ának (1) bekezdése alapján a közbeszerzésre,illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartásvagy mulasztás miatt a Kbt. VII. részének rendelkezései szerint jogorvoslatnakvan helye. A kérdés megválaszolásakor az alábbi Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.