6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
2. cikk / 6 Hamis adatszolgáltatás értelmezése
Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
3. cikk / 6 Hamis adatszolgáltatás szakember referenciájával kapcsolatban
Kérdés: Abban az esetben, ha értékelési szempont, a szakember referenciája és iratbetekintés során az egyik ajánlatkérő megállapítja, hogy a referenciában megjelölt tétel nem pontosan azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő előírt – így az valójában nem fogadható el –, az hamis nyilatkozattételnek minősül vagy sem? (Az alkalmassági követelmény csak a szakember képesítését írja elő, a referenciát az értékeléshez kérik, továbbá hiánypótlást követően adta be végül a referenciát az ajánlattevő, tehát már nincs lehetőség több kör hiánypótlásra a kérdésben.)
4. cikk / 6 Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás
Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
5. cikk / 6 Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye
Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
6. cikk / 6 Hamis nyilatkozattétel tényének megállapítása
Kérdés: Kérdésünk az iskolakezdési utalvánnyal kapcsolatos, ahol a bírálati szempont az ár és az elfogadóhelyek száma. A szúrópróbaszerű ellenőrzés során kiderült, hogy az ajánlattevők a benyújtott ajánlatok mindegyikében megneveztek olyan elfogadóhelyeket, melyek az állítólagos elfogadóhelyektől a bírálat során bekért cégszerű nyilatkozat alapján nem fogadják el az ajánlattevő által megajánlott utalványt. Ezen állítólagos elfogadóhelyektől származó, cégszerűen aláírt nyilatkozat elegendő-e a hamis nyilatkozat megállapításához, vagy célszerű lenne pontosító kérdésként feltenni az ajánlattevőknek? Ha ez utóbbit tanácsolják, mi a teendő abban az esetben, ha ezek után az ajánlattevő mégis azt nyilatkozza, hogy azok márpedig elfogadóhelyek?
