5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése
Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
2. cikk / 5 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
3. cikk / 5 Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt
Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
4. cikk / 5 E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján
Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
5. cikk / 5 Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések
Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)